Egyházmegyénkben Szent Lajos és Kalazanci Szent József búcsúkat ünnepelnek, Szelestyehután és Nagykárolyban. Augusztus 30-án Keresztelő Szent János búcsút tartanak Giródtótfalun.
2025. augusztus 21-én a szatmári székesegyházban ünnepi szentmisével emlékeztek meg a templom felszentelésének évfordulójáról. A szertartást Schönberger Jenő megyéspüspök celebrálta, aki szentbeszédében arra irányította a hívek figyelmét, hogy a templom értéke túlmutat a kőfalakon és az emberi kéz alkotásán: az igazi templom maga az Egyház, amely Krisztus jelenlétéből él.
A katolikus svábok XVIII. század végi – XIX. század eleji letelepedése új lendületet adott a józesfázai katolikus hitéletnek. Józsefháza 1800-ig Szinérváralja filiája volt, majd a sárközi plébánia megalakulásakor Sárközhöz csatolták. 1807-ben vált önálló plébániává. A római katolikus hívek kezdetben a görögkatolikus templomban gyűltek össze szentmisére, majd saját fatemplomot építettek. A mai templom 1875-ben épült gróf Károlyi György és Schlauch Lőrinc szatmári püspök támogatásával, Szent István király tiszteletére. Az 1896-os tűzvész alkalmával leégett, de Meszlényi Gyula püspök saját költségén még abban az évben helyreállíttatta. A Szent Istvánt ábrázoló oltárképet 1897-ben Rátz Pál nagybányai esperes ajándékozta a templomnak. A templom mai két tornya 1913-ban készült el.
Augusztus 20-án, Szent István király, a Szatmári Egyházmegye fővédőszentjének ünnepén Nm. Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök mutatott be szentmisét a szatmárnémeti székesegyházban. Az ünnepség a templom előtti Szent István-szobornál tartott koszorúzással folytatódott.
Egyházmegyénkben Szent Lajos és Kalazanci Szent József búcsúkat ünnepelnek, Szelestyehután és Nagykárolyban. Augusztus 30-án Keresztelő Szent János búcsút tartanak Giródtótfalun.
2025. augusztus 21-én a szatmári székesegyházban ünnepi szentmisével emlékeztek meg a templom felszentelésének évfordulójáról. A szertartást Schönberger Jenő megyéspüspök celebrálta, aki szentbeszédében arra irányította a hívek figyelmét, hogy a templom értéke túlmutat a kőfalakon és az emberi kéz alkotásán: az igazi templom maga az Egyház, amely Krisztus jelenlétéből él.
A katolikus svábok XVIII. század végi – XIX. század eleji letelepedése új lendületet adott a józesfázai katolikus hitéletnek. Józsefháza 1800-ig Szinérváralja filiája volt, majd a sárközi plébánia megalakulásakor Sárközhöz csatolták. 1807-ben vált önálló plébániává. A római katolikus hívek kezdetben a görögkatolikus templomban gyűltek össze szentmisére, majd saját fatemplomot építettek. A mai templom 1875-ben épült gróf Károlyi György és Schlauch Lőrinc szatmári püspök támogatásával, Szent István király tiszteletére. Az 1896-os tűzvész alkalmával leégett, de Meszlényi Gyula püspök saját költségén még abban az évben helyreállíttatta. A Szent Istvánt ábrázoló oltárképet 1897-ben Rátz Pál nagybányai esperes ajándékozta a templomnak. A templom mai két tornya 1913-ban készült el.
Augusztus 20-án, Szent István király, a Szatmári Egyházmegye fővédőszentjének ünnepén Nm. Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök mutatott be szentmisét a szatmárnémeti székesegyházban. Az ünnepség a templom előtti Szent István-szobornál tartott koszorúzással folytatódott.
Pünkösdöt követő vasárnap ünnepeljük Szentháromság vasárnapját. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében ezen az ünnepen Nagybányán, Nántűn és Nagykárolyban tartanak búcsút.
