A nagyböjt a keresztény liturgikus év egyik legfontosabb időszaka, amely hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. Ez a negyvennapos időszak a bűnbánat, az elmélyült imádság és a lemondás ideje, amelyben a hívek Jézus Krisztus szenvedésére és feltámadására készülnek. A nagyböjt alapját Jézus negyvennapos böjtje adja, amelyet a pusztában töltött.
A nagyböjt a szív megtérésének az ideje. A keresztény ember ilyenkor még inkább arra törekszik, hogy mélyebb kapcsolatba kerüljön Istennel, bűnbánatot tartson és nagyobb szeretettel forduljon embertársai felé. Ezt három alapvető lelki gyakorlat segíti: a böjt, az imádság és az irgalmasság cselekedetei. A böjt segít megtisztítani a szívet és a lélek figyelmét Istenre irányítani. Az imádság elmélyíti a Krisztussal való kapcsolatot, míg az irgalmasság gyakorlása a szeretet konkrét megnyilvánulása mások felé.
A Katolikus Egyház nagyböjti előírása, hogy hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tart, amely szerint a 18 és 60 év közötti hívek legfeljebb háromszor étkezhetnek, és ebből csak egyszer lakhatnak jól. Ezen a két napon, valamint a nagyböjti péntekeken húsmentes étrendet kell tartani, amely 14 éves kortól kötelező.
Nagyböjtben különféle ájtatosságok és lelki gyakorlatok segítenek jobban megérteni Krisztus megváltó művét. A keresztútjárás végig vezet Jézus szenvedésének útján. A bűnbánati szertartások és a gyónási lehetőségek lehetőséget adnak, hogy a lélek megtisztulva készüljön a húsvétra. A nagyböjti prédikációk és lelkigyakorlatok segítenek elmélyülni Krisztus szenvedésének megértésében.
A nagyböjt csúcspontja a nagyhét. Nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat eseményei Krisztus szenvedésére és halálára emlékeztetnek, hogy végül húsvét hajnalán a feltámadás örömében teljesedjenek be.
