Az ünnep eredetileg a jeruzsálemi Szent Anna bazilika szentelési évfordulója volt. A Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepét Kisasszonynak, vagy Kisboldogasszonynak is nevezik, és a középkorban vigíliája és nyolcada is volt.
„Mária Isten áldott földje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarajdt.” – írja Bálint Sándor az Ünnepi kalendáriumban. A századfordulón elterjedt az a szokás, hogy a szeptember 8-ra virradó éjszaka a vetőmagot kiteszik a harmatra, hogy a búza ne üszkösödjön meg és bő termést hozzon.
A keresztény tisztelet valójában mindig is fontosnak tartotta a Megváltó édesanyjáról való megemlékezést. Jeruzsálemben a Betheszda fürdő melletti Szent Anna templom állít emléket a Boldogságos Szűz születésének, ahol a hagyomány szerint Szent Joachim és Szent Anna háza állt.
Körtvélyesi Kisboldogasszony Kápolna
Körtvélyes közigazgatásilag már Szatmárnémetihez tartozik. Az 1990-es változást követően a görögkatolikus egyházzal közös kápolna épült.
A búcsúi szentmise szeptember 12-én, vasárnap 14 órakor kezdődik, melynek szónoka Ft. Teffenhart István lesz.
Láposbányai Kisboldogasszony Plébánia
Az 1490-ben már Lapusbánya nevű település lakosai a reformáció idején elfogadták a hitújítás eszméit, a katolikus plébánia megszűnt. Bár 1748-ban a faluban nem él egyetlen római katolikus hívő sem, mégis Nagybánya filiái között említik.
A katolikus hit újjáéledése a nagybányai jezsuiták és minoriták misszionáriusi működésének eredménye. Láposbánya 1768. december 9-én lett önálló plébánia. Első templomát 1764-ben a kincstár építette, 1765-ben szentelte fel Taschler József jezsuita atya Nagyboldogasszony tiszteletére. Többszöri átépítés és felújítást követően a mai templom 1907 és 1908 között készült el.
A szerda délelőtt 11 órakor kezdődő búcsú ünnep alkalmával megáldják a megújult szabadtéri oltárt is. Idén zarándokok is érkeznek Nagybányáról autóbusszal és gyalogosan is egyaránt.
Az ünnepi, szabadtéri szentmise szónoka Ft. Szmutku Róbert, nagybányai esperes-plébános.
Nagybocskói Kisboldogasszony Plébánia
A Tisza két oldalán elterülő, a sószállításban fontos szerepet betöltő település a Királyi Kamara birtoka volt. A XVIII. század elejéig a terület katolikus szempontból szórványnak minősült. Lelki gondozását a Máramarosszigetről kijáró Piarista atyák végezték, de sem templom sem lelkészi lakás nem volt a faluban. 1732-ben kezdték a templom építését, a mai templommal szemközti dombon, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. A templomot 1806-ban átadták a kincstárnak, akik először raktárnak, majd legéése és azt követő felújítása után a reformátusok imaháza lett, ma pedig a rutének használják.
1801 és 1804 között új templom épült, melyet Peér Ferenc máramarosszigeti főesperes áldott meg.
Az első világháború után Bocskónak a Tisza jobb partján fekvő részét Csehszlovákiához, a második világháborút követően pedig a Szovjetúnióhoz, a bal oldalán fekvő kisebbik részt, a templomot, az iskolát és kevés lakost Romániához csatolták.
Az 1930-as évek táján került a templomba a híres Mária-kép. Ezt követően a templom vedőszentje a Boldogságos Szűz Mária lett (szeptember 8.).
A falu híres szülötte Boldog Romzsa Theodor (1911-1960) munkácsi görögkatolikus vértanú püspök. A Collegium Germanicum et Hungaricum és a Collegium Russicum egykori növendékét II. János Pál pápa avatta boldoggá 2001. június 26-án Lembergben. Emléknapja október 31-én van.
A nagybocskói búcsúi szentmise este 18 órakor kezdődik. Szónoka: Ft. Fanea József a Nagybányai Szentháromság Plébánia segédlelkésze.
Pálfalvai Kisboldogasszony Kápolna
Az idei búcsúi szentmisét szeptember 5-én, vasárnap tartották, ahol Ft. Istvánfi Szilárd pusztadaróci plébános volt a szónok.
Szaniszlói Kisboldogasszony Plébánia
A falu első templomának védőszentje Tours-i Szent Márton volt, de a középkori templom a hitújításkor a reformátusokhoz került.
A Németországból érkező katolikus svábok letelepülése folyamán, 1720-1785 között a környező falvakból több sváb család telepedett le Szaniszlón. A község Mezőfény filiája volt, majd a mezőpetri plébános látta el 1800-ig.
A hívek 1799-ben egy tágas helyiséget építettek, majd 1816 és 1824 között plébániatemplomot építettek, melyet Nepomuki Szent János tiszteletére szenteltek fel, mely egy földregés során összedőlt. Új templom éült, melynek védőszentje Szent György lett. A hívek számának növekedése miatt szükségessé vált egy nagyobb templom építése. A felújítás és bővítés munkálatai, az I. világháború miatt, csak 1925-re fejeződtek be.
Az 1971-es felújítását követően az elkészült templomot Kisboldogasszony védelmébe ajánlották.
A szaniszlói búcsú szeptember 8-án 11 órakor kezdődik. Az ünnepi szónok Ft. Starmüller Ferenc, csomaközi plébános lesz.
