Szűz Mária mennyei születésnapjáról már egy V. századi jeruzsálemi örmény olvasmányoskönyv is tanúskodik. 1950. november 1-jén hirdette ki XII. Piusz pápa Szűz Mária mennybevételének dogmáját.
„Szűz Mária végül is mintegy kiváltságainak legfőbb koronájaként elnyerte a mentességet a sírban való romlástól, és – szent Fiához hasonlóan – legyőzve a halált, testével és lelkével felvétetett a mennyei dicsőségbe, ahol szent Fiának, az örökkévalóság halhatatlan Királyának a jobbján, mint Királynő tündököl.” – fogalmazza meg XII. Piusz pápa.
Az Esztergom-Vári Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyházi bazilika (az Esztergomi Bazilika) főoltárképének egy részlete
A Mária mennybevételét ábrázoló 13,5 méteres magas, valamint 6,6 méter széles főoltárképet Michelangelo Grigoletti készítette.
A méretek miatt a festmény elkészítéséhez egyedi, külön vásznat szőttek, 1856-tól a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képének számít.
Túrterebesi Nagyboldogasszony Plébánia
A XIV. században a falu kegyura, Perényi báró templomot építtet a hívek számára, mely 1425-ben még Ugocsához tartozott. A hitújításkor a kegyúrral az egész falu az új hitre tért, a katolikus plébánia megszűnt, csak 1744-ben állították vissza. 1750-ben báró Perényi Károly a templomot visszaadta a katolikus híveknek, akiknek száma a XVII. századi rutén, később a németországi betelepülőkkel számottevően gyarapodott. Ez késztethette özv. Perényiné Tövisi Bálintfi Klárát, hogy új templom építtetését kezdeményezze.
Alapkövét 1814-ben Klobusiczky Péter püspök tette le. A püspök 1825-127 körül a templomnak ajándékozta a székesegyház orgonáját. A Szűz Mária mennybevétele tiszteletére felszenteltet templom tornya 1828-ra készült el, 1993-1995 között pedig mind kívül, mind belül felújították.
Az ünnepi szentmise augusztus 15-én, vasárnap 11 órától kezdődik. Az idei búcsú szónoka a falu szülöttte, az idén aranymiséjét ünneplő Nm. és Ft. Dr. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, aki az Egyházmegyei Jézus Szíve búcsú szónoka és főcelebránsa is volt.
Erdődi Nagyboldogasszony Plébánia
Erdőd mai templomának építését az erdődi vár építésével egyidőben rendelték el. Az 1484-re elkészült templom a reformáció idejében a hitújítók kezére került és itt tartották 1545. szeptember 20-án, az első magyarországi protestáns zsinatot.
1708-ban Erdőd birtoka a Károlyi család tulajdonába került. A Hadjáratok, Rákóczi szabadságharca, valamint az 1709-től 1712-ig tartó pestisjárvány által megtizedelt lakosság, munkaerő pótlására Károlyi Sándor katolikus sváb telepeseket költöztetett a helységbe.
A katolikusok kérelmezték templomuk visszaszolgáltatását, majd a templomot megosztva használták a református és katolikus hívek. 1763-ban gróf Károlyi Antal a templomot teljes egészében visszaszolgáltatta a katolikusoknak.
Erdődőn született a nagy reneszánsz főpap Bakócz Tamás (1442-1521) győri, majd egri püspök, 1497-től esztergomi érsek, 1500-tól bíboros, 1510-től konstantinápolyi pátriárka. A történészek szerint az eddigi egyetlen komolyan esélyes magyar származású pápa-jelölt. Bátyja, Bakócz Bálint, tételi prépost, Mátyás király udvari káplánja. Öccse az önmagát Szatmárinak nevező Bakócz Ferenc 1497-től győri püspök.
A templom búcsúja augusztus 15-én, vasárnap 11 órától kezdődik. A szónok: Ft. Dudás Miklós, mikolai plébános.
Felsőbányai Nagyboldogasszony Plébánia
Felsőbánya 1347-ben Nagy Lajos királytól Nagybányához hasonló kiváltságokat kapott, kiváltságait 1376-ban megerősítette. 1452-ben Hunyadi Jánostól, Magyarország kormányzójától örök időkre adományul kapta a város összes arany- és ezüstbányáinak bányatizedét, kárpótlásul a templom orgonájáért, melyet Zólyom várába szállíttatott.
A katolikus újjáéledés korában a Nagybányán 1687-ben letelepedett jezsuiták Felsőbányán is missziós állomást létesítettek, egy magánházat vettek, amit imaházzá alakítottak. A reformáció idején elfoglalt templomot 1690-ben báró Károlyi Sándor királyi biztos visszaadta a katolikusoknak, az 1705-ben tartott szécsényi gyűlés határozata értelmében viszont 1706. január 10-én a templomot visszaadták a reformátusoknak. A kuruc háború befejezése után, 1712. december 17-én a katolikusok visszakapták a templomot, a plébánia épületét és az iskolát is.
A templomot 1847-ben lebontották, s helyette 1847-1858 között kéttornyú templomot építettek. Az új templomot 1858. augusztus 15-én szentelték fel. A templomot 1980-84 között külsőleg és belsőleg is felújították. Utolsó felújítása 1997-ben történt.
A búcsúi szentmise augusztus 15-én, vasárnap 11 órakor kezdődik. Az ünnepi szónok: Ft. Reszler Mihály máramarosi főesperes-plébános.
Hosszúmezői Nagyboldogasszony Plébánia
Hosszúmezőt 1329-ben Róbert Károly a koronavárosok közé sorolta. Ez annyit jelentett, hogy telepesei megkapták ugyanazon jogokat, amelyeket Huszt, Técső, Visk és Máramarossziget. A falu templomának védőszentje ekkor még Tours-i Szent Márton volt.
Hitújításkor a plébánia megszűnt, a középkori templom a reformátusoké lett, ma is ők használják. A katolikus hit feléledése korában Hosszúmezőn is megnövekedett a hívek száma. 1807-ben engedélyt kértek a püspöktől, egy ház kápolnává alakítására. Az egyház nem rendelkezett épülettel, a kiszemelt házat pedig tulajdonosa csak három évre akarta kiadni, ezért a hívek hozzájárultak a görögkatolikusok új templomának építéséhez, azzal a kikötéssel, hogy alkalmanként a római katolikusok is használhassák.
Hosszúmező mai temploma 1908-1911 között épült és Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelték.
A hosszúmezői búcsú augusztus 15-én, vasárnap, este 18 órakor kezdődik. Szónok: Ft. Jakkel Tamás, a Máramarosszigeti Borromeo Szent Károly Plébánia segédlelkésze.
Nagymajtényi Nagyboldogasszony Plébánia
Nagymajtény okiratos említését 1330-ból ismerjük, 1443-ban temploma védőszentje Szent László, mely 1676-ban, a Thököly-féle lázadáskor elpusztult.
A reformáció idején lakosai földesurukkal együtt protestáns hitre tértek. A plébánia tehát megszűnt. A XVIII. század elején a falu kegyura Károlyi Sándor Németországból katolikus svábokat telepített a faluba. Ugyanekkor a megfogyatkozott számú református lakosságot Ebesfalva pusztájára, ma Kismajtény, illetőleg Börvelybe telepítette.
A katolikus plébánia újbóli megalapítása 1724-ben történt. A betelepült svábok templomot építettek Nagyboldogasszony tiszteletére. A templom azonban az 1791-es tűzvész alkalmával elpusztult. Az új templom 1793-1795 között épült fel.
A főoltár mai tabernákulumát Klobusiczky Péter püspök készíttette Bécsben a szatmári székesegyház számára, de Hám János püspök a nagymajtényi templomnak ajándékozta. Dr. Scheffler János plébános pedig a nagyon rossz állapotban levő templomot az Amerikába kivándorolt majtényi hívek anyagi támogatásával felújíttatta. A jelenlegi plébánia 1987-ben épült. 2004-ben a templom sekrestyéjét kápolnává alakították.
Az ünnepi szentmise augusztus 15-én, vasárnap, 11:30 kor kezdődik. Szónok: Ft. Dr. Vik János, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánja. A szentmise után a hagyományokhoz híven körmenet is lesz.
Szamosdarai Nagyboldogasszony Plébánia
Szamosdara régi templomának jellegzetességeit nem ismerjük. Az 1483-ban épült templom a reformációkor a protestánsoké lett, a plébánia megszűnt. 1739-ben Thoroczkay Serédy Klára a templomot elfoglalta a katolikusok részére, helyette a reformátusoknak fatemplomot építtetett. 1769. július 6-án szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére.
A mai templom 1914-ben épült Boromisza Tibor püspök költségén, aki szeptember 20-án fel is szentelte azt.
A búcsúi szentmise augusztus 15-én, vasárnap 12 órakor kezdődik. Szónok Ft. Tzier Ernő csanálosi plébános lesz.
Bujánházi (Boineşti) Nagyboldogasszony Templom
Az 1980-ban épült templomban augusztus 15-én, vasárnap, 12 órától kezdődik a román nyelvű búcsúi szentmise, melynek szónoka Ft. Albano Alloco, az Emiliani Szent Jeromos által alapított Somasci Atyák szerzetesközösségének tagja lesz.
