Vízkeresztkor vizet szentelnek a katolikus templomokban, amiből a hívek vihetnek magukkal otthonaikba – Schönberger Jenő püspök szerdán délelőtt 11 órától mutat be szentmisét a székesegyházban.
Vízkereszt, epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven is nevezett nap, amelyen Jézus Krisztus hármas megjelenésére emlékezünk. Jézus születése által Isten megjelent a világban, és a napkeleti bölcsek révén a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre (Mt 2,1-12).
A vízkereszt második evangéliumi mozzanatában (Mt 3,13-17) Jézus elmegy a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkereszteli őt – ez után kezd tanítani. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatja a szeretett Fiút és a Szentlélek galamb képében alászáll rá. Ekkor a teljes Szentháromság kinyilatkoztatja önmagát az emberiség előtt.
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenetében Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására, első csodatételeként a vizet borrá változtatja (Jn 2,1-12). Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánítja isteni erejét. Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja menteni és meg akarja váltani.
Ezen a napon templomokban vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés.
A székesegyházban január 6-án, szerdán, tizenegy órától Schönberger Jenő püspök mutat be szentmisét, melynek keretében vizet szentel majd. A hívek a szentmise végén vehetnek a szenteltvízből, magukkal vihetik haza, szentelményként használhatják.
2020-ban készült felvétel
