„Minden ajándékozás Tőled indul el. Szem nem látta és emberi ész fel nem fogja azt a csodálatos ajándékot, amelyet készítesz nekem.” (Boldog Celestina Donati)
Nincs nagyobb szeretet, mint aminek a megünneplésére készülünk. Az adventi várakozás során mindnyájan arra vagyunk meghívva, hogy megajándékozottak legyünk. Át kell vegyük azt a személyesen nekünk készített ajándékot, amelynél nincs nagyobb: magát karácsony örömét. Egyenesen szívünkbe, lelkünkbe fogadjuk a megszülető Megváltót.
Az adventi előkészület legfontosabb eseményeként 2018. december 5-én, szerdán rendszeres szentségimádás indult a Piarista Nővérek Oázisában. A szentségimádási alkalmak szerda délelőttönként lesznek. A Piarista Nővérek karizmájának megélésének szíve az Oltáriszentség tisztelete. Ebből fakadóan élik Istennek szenteltségüket, a gyerekek és fiatalok iránt elkötelezett életüket. Alapítójuk, Boldog Celestina Donati mély hitének, Isten iránti erős elkötelezettségének, az elesett gyermekek és fiatalok iránti gyöngéd szeretetének, figyelmes odafordulásának, amellyel embertársai iránt viseltetett, egyetlen és kimeríthetetlen forrása a Szentségimádás volt. A Szentségimádáshoz való szeretetteli ragaszkodást Piarista Nővérek nemzedékei örökítették tovább. Firenzében, a Kongregáció anyaházában 1900 óta folyamatos a szentségimádás. A szentségi Krisztus a szentségimádáson át nem csupán az ott és akkor jelenlévők szívének fájdalmát csillapítja, s nemcsak számukra ad erőt a mindennapokhoz, hanem ugyanakkor az Oltáriszentség előtt imádkozó nővérek valamennyi nővértársukért is imádkozva, mindannyiuk számára kiesdik a mennyei kegyelem örömeit. Nagy erő ez és szeretetteljes gondoskodás.
Celestina anya így imádkozott: Szeretett Jézusom, íme hova vezetett szereteted. Isteni testeddel és véreddel asztalt készítettél nekem, hogy azon magadat adhassad nekem. Szerető szíved volt az, amely téged erre a nagy ajándékra késztetett. Adj nekünk munkánkhoz életszentséget, békét, kegyelmet és gondviselésedet. Minden munkánkat világosítsd meg azzal a fénnyel, amely tőled ered. Imádni és kérni akarunk szüntelen „Szeretet, szeretet!” kiáltással. Tudjuk, hogy velünk leszel vándorlásunk során, és jóságod forrásából oltod majd szomjúságunkat. Ámen.
Tóth Borbála
piarista nővér
