2023. május 25-én a szatmári székesegyházban imádkoztak Hám János szatmári püspök mielőbbi boldoggá-avatásáért.
1827. május 25-én a gyöngyösi származású Hám Jánost, az egri káptalan tagját kinevezték szatmári püspöknek. A püspökszentelésre 1828. március 16-án Egerben került sor. Április 15-én átvette az egyházmegye kormányzását, melyre szellemisége és lelkisége által nagy hatást gyakorolt. Az egyházmegyei központban neki köszönhető a klasszicista stílusú székesegyház, a neobarokk püspöki palota, az ő alkotása a püspöki konviktus, amely a második világháború előtt 160 fiúnak nyújtott otthont, de róla beszélnek azok a középületek, amelyek ma is a város ékességei. Páratlan szociális érzékére jellemzően támogatta az iparosokat, kereskedőket, és felkarolta a szegényeket. A vallásos élet szempontjából Hám püspöknek köszönhető: a Páli Szent Vince rendjéhez tartozó irgalmas nővérek és az Istenes Szent Jánosról elnevezett irgalmas rendű szerzetesek letelepítése, ő építtette a nővérek zárdáját és ő vetette meg a ferences szerzetesek zárdájának (ma Hildegárda Plébánia) alapját is. Ő létesítette a leányiskolát és a tanítóképzőt. A szentéletű és apostoli buzgóságú püspök példája utódaira is nagy hatással volt.
Püspöki kinevezésének évfordulóján a szatmári székesegyházban minden évben főpásztori szentmise keretében emlékeznek Hám János életútjára, adnak hálát három évtizedes áldozatos és áldásos szatmári tevékenységéért és imában kérik a Jóistent, hogy mielőbb elismert csoda történjen közbenjárására és ezzel megnyíljon az út a boldoggá-avatására. A szentmisét idén is Schönberger Jenő szatmári püspök mutatta be, a szentbeszédet Tatár Zoltán krasznabélteki plébános tartotta. A szónok kiemelte, hogy legyünk a béke embere. Isten akarata, hogy az emberek között béke legyen. Ne a fegyverek szóljanak, hanem a szeretet szavai! Hogy lehetünk a béke emberei? – kérdezte az igehirdető? A béke ott kezdődik, hogy én nem leszek haragos, sértődékeny, bosszúálló. Én minden körülmény között szerető embernek maradok meg. A szónok kiemelte Hám János életútjából, hogy rá úgy emlékeznek, mint: „egyházmegyénk második alapítója”, ill. „a város építője.” Hogyan lett ő ilyen építő? Úgy, hogy engedte, hogy személyén keresztül megnyilvánuljon Isten akarata. Ahova beengedjük Istent és akarata szerint cselekszünk, ott minden megszépül és kivirágzik, mint tél után a tavaszi rétek.
