A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Krasznabélteken, Lázáriban, Nagysomkúton és Gencsen tartanak búcsút június 27-én, Szent László ünnepén. Krasznabélteken csütörtökön délelőtt tizenegy órától kezdődik a szentmise, melyet Fejes Rudolf Anzelm, nagyváradi premontrei szerzetes tart. Lázáriban szintén az ünnep napján, tizenegy órától Ft. Tzier Ernő, a csanálosi Szent Kereszt Megtalálása plébánia plébánosa celebrálja a búcsúmisét. Gencsen délután 17.00 órától gyűl össze a település katolikussága, ahol Ft. Garcia Fernandez Daniel józsefházi plébános mutatja be a legszentebb áldozatot, Nagysomkúton pedig este 18.00 órától tartják a búcsút, Ft. Fagea László ny. plébános főcelebrálásával.
Szent László napjainkban is élő kultusza már a király halálakor elkezdődött. Isten csodás jelei gyerekkorától kísérték az uralkodásra és az európai keresztény értékek védelmére kiválasztott férfiút, aki halálában az istenítéletek eszközévé vált, neki esküdtek, hozzá fohászkodtak, hogy népének szószólója legyen az égieknél. Kérésére, holttestét az általa alapított váradi székesegyházban helyezték örök nyugalomra, de már odaérkezését is az égiek vezették, a gyógyulások sora pedig már a temetése napján elkezdődött.
Szent László váradi jelenléte a középkor folyamán Európa élvonalába emelte a várost, amely még a király szentté avatása előtt zarándokhely lett. László 1192-ik évi oltárra emelése pedig immár hivatalosította a nép ajkán felfakadó imát, Magyarország és Európa egyik legfőbb zarándokhelyévé téve Váradot, ahol főpásztorok és királyok találkoztak, s a középkor folyamán előszeretettel ide is temetkeztek. Váradon találjuk II. Istvánt, a premontrei rend magyarországi megalapítójának sírját, ide temetik Károly Róbert hitvesét, Luxemburgi Beatrixot és Anjou Mária magyar királynőt császári férje, Luxemburgi Zsigmond oldalán. Szent László Váradon őrzött fej, kar és lábereklye-tartóinak sorsa roppant viszontagságos volt a középkor folyamán, tűz és földrengés egyaránt pusztította Várad székesegyházát és annak kincstárát, majd a protestantizmus 16-ik századi megerősödésekor feldúlták a katedrálist és a szent sírját is, az ereklyék pedig Magyarországon és Európa több városában szétszóródtak. Náprágyi Demeter püspök menekítette kalandos úton Győrbe Szent László második fejereklye tartóját. Ennek egy darabkája 1775-ben Zichy Ferenc győri püspök jóvoltából került vissza Nagyváradra és Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök készíttetett számára méltó hermát, amelyet rendszerváltás óta Szent László búcsú ünnepén körmenetben hordoznak a hívek népes serege között.
