Szent László király 1046 körül született Lengyelországban, majd 1077-ben magyar királlyá választották. Ő avattatta szentté István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt, valamint a kevésbé ismert Zobor hegyi remetéket, Zoerárd-Andrást és Benedeket. 1095-ben Nyitrán halt meg. Előbb Somogyváron, majd az általa alapított Váradi püspökség székhelyén, Nagyváradon temették el.
„Valóban az Isteni gondviselés különös intézkedését kell látnunk abban, hogy őt adta a magyar nemzetnek az első szent király halálát követő négy évtizedes viszály után. Uralkodása sorsdöntő volt népe történelmében. Kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből, és megmentette a külső ellenségek halált és pusztulást hozó támadásaitól.” – írja Diós István A szentek élete című könyvben.
Szent László ünnepén Gencsen, Krasznabélteken, Lázáriban és Nagysomkúton ünnepelnek búcsút a Szatmári Egyházmegyében
Gencs
A faluban 2002-ben, a nagykárolyi Szentlélek plébánia ajándékaként kápolna épült, melynek védőszentje Szent László király.
A gencsi Szent László kápolna búcsúja vasárnap, délután 17 órakor kezdődik. Szónok: Ft. Harsányi László, erdődi esperes-plébános.
Krasznabéltek
A település első plébániatemploma 1482-ban épült, mely a hitújítás során, a reformátusokhoz került. 1722-ben sváb telepesek telepedtek le a faluban, a református híveket pedig szomszédos Dobrára telepítették át, így a templom ismét a katolikusokhoz került. A templom 1862-ben, egy tűzvészben elpusztult. Gróf Károlyi Alajos adományából 1913-ban új templomot építettek, melyet csak a háború után, 1919 június 27-én szentelt fel Boromisza Tibor püspök.
A vasárnap 11:30-kor kezdődő búcsúi szentmise szónoka Ft. Sebestyén Antal OFM, a dési ferences templom plébánosa lesz.
Lázári
A tatárjárás idején elpusztult települést valószínűleg a XIV. században szervezhették újjá. Templomát az 1400-as években építették, melyet később a hitújítók használtak. 1838-ra a falu katolikus lakosságának száma megnövekedett, ezért új templomra volt szükség, melyet 1842. december 2-án szentelt fel Hám János püspök.
A búcsúi szentmise vasárnap 11-kor kezdődik, melynek szónok Ft. Tímár Sándor Asztrik OFM, kaplonyi házfőnök-plébános.
Nagysomkút
Nagysomkút eleinte a Kővár vidékkel együtt Dés filíája volt, majd 1815-ben Nagybányához kerül. Egy 1895-ben kialakult tűzvészben a helyi kápolna megsemmisült. Az új templomot 1896 szeptember 13-án szentelte fel Rácz Pál nagybányai esperes-plébános.
Nagysomkúton a Szent László búcsú vasárnap este 18 órakor kezdődik, szónok Ft. Jakkel Tamás, a Máramarosszigeti Borromeo Szent Károly Plébánia segédlelkésze.
Fotó: Magyar Kurír
