Augustus 20-án, Szent István király ünnepén Schönberger Jenő püspök szentmisét mutat be a Székesegyházban, majd megkoszorúzzák a magyar Szent szobrát. Búcsús szentmisét négy településen tartanak az ünnephez kapcsolódva.
Szent István a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fővédőszentje. Ünnepén, kedden, 9 órától szentmisét mutat be Schönberger Jenő püspök a szatmárnémeti Székesegyházban, majd megkoszorúzzák a bejárat melletti Szent István szobrot. A szentmise az idei Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat része.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Csomaköz, Ilobabányán és Józsefháza templomainak titulusa Szent István király. Józsefházán 20-án, kedden 11 órától, Ft. Vojtku László, batizi plébános szentbeszédével tartják a búcsút.
Ilobabányán 18-án, vasárnap 13 órától Laslău Narcis – Leonard OFM Conv. tartja az ünnepi szentmisét.
Csomaközön a hagyományoknak megfelelően az ünnep napján, két időpontban mutatnak be búcsús szentmisét, reggel nyolctól és délelőtt tizenegytől. Mindkét szentmise ünnepi szónoka Ft. Néma Sándor lázári plébános lesz.
Szintén helyi hagyomány, hogy Nagybányán, a Szentháromság egyházközösségben is búcsús szentmisét mutatnak be Szent István tiszteletére. Az idei búcsúra augusztus 18-én este hét órától, kerül sor Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szónoklatával.
Szent István király 969/975 körül született Esztergomban, Géza fejedelem és Sarolta fiaként. Kisgyermekként keresztelték meg, valószínűleg Szent Adalbert által. Nyugat-európai nevelést kapott, és 996-ban feleségül vette Gizella bajor hercegnőt. 997-ben, apja halála után lépett trónra, szembeszállva lázadó tartományi uraival, köztük Koppány vezérrel, akit legyőzött Veszprémnél. Szent István megerősítette a keresztény államszervezetet, püspökségeket alapított, és kialakította a vármegyerendszert. 1000-ben II. Szilveszter pápától kapott koronát, és független politikusként jó kapcsolatot ápolt Bizánccal és a Német-római Birodalommal. Államszervező munkáját erélyesen és bátor politikai vezetőként végezte. 1038. augusztus 15-én hunyt el. A sírjánál történt gyógyulások után I. Szent László király Róma jóváhagyásával 1083. augusztus 20-án a szentek sorába iktatta.