Schönberger Jenő püspök római látogatása

Látogatása elején Schönberger püspök a Piarista Rend római központjába látogatott, ahol P. Urbán József piarista generálisi asszisztens fogadta. A megbeszélés során a piarista rend ügyeiről és a szatmári egyházmegyében működő Piarista Nővérek szolgálatáról esett szó.
A főpásztor látogatást tett a Pápai Magyar Intézet rektoránál, Dr. Törő Andrásnál is. Ebben az intézetben olyan magyar papok laknak, akik a római pápai egyetemek egyikén folytatják teológiai tanulmányaikat, hogy mesteri vagy doktori fokozatot szerezzenek.

Római útjának egyik legjelentősebb állomása a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumánál tett látogatása volt, amelyre Jakkel Károly posztulátor, a boldoggá avatásért felelős püspöki megbízott is elkísérte. A püspök és a posztulátor Marcello Semeraro bíborossal, a Dikasztérium prefektusával egyeztettek Hám János szatmári püspök boldoggá avatási ügyének előrehaladásáról. A bíboros biztosította őket arról, hogy bár az eljárás hosszadalmas folyamat, folyamatosan halad előre, és a szükséges lépéseket rendszeresen megteszik. Angelo Romano atya, a Dikasztérium főrelátora is támogatásáról és együttműködéséről biztosította a szatmári püspököt.

Látogatása során Schönberger püspök találkozott két Rómában szolgáló, szatmárnémeti származású lelkipásztorral, Jakkel Károly és Strangó Péter plébánosokkal, akik mindketten a Neokatekumenális Út közösségéhez tartoznak, és római plébániákon teljesítenek szolgálatot. A találkozón a lelkipásztori szolgálat aktuális kérdéseiről és kihívásairól folytattak megbeszélést.

Schönberger Jenő püspök római tartózkodásának fő célja az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa által szervezett „Justitia et Pax” konferencián való részvétel volt. A Romániai Püspöki Konferencián belül ő tölti be a Justitia et Pax bizottság vezetői tisztségét, amely az egyház szociális és karitatív tevékenységének koordinálásáért felel. Felszólalásában ismertette a romániai katolikus egyház szeretetszolgálati tevékenységét, valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel a mai korban a karitatív munka során szembe kell nézni. A konferencia lehetőséget biztosított a résztvevő püspökök és világiak számára, hogy megosszák tapasztalataikat, közösen reflektáljanak a szociális igazságosság aktuális kérdéseire, és megerősítsék az egyház szociális küldetésének szerepét Európában.
A konferencia szombati napjának reggelén a résztvevő püspökök ünnepélyes szertartás keretében áthaladtak a Szent Péter-bazilika Szent Kapuján, ezzel is kifejezve az Egyház közösségi és lelki egységét, valamint a nagyböjti időszak imádságos elmélyülését.

Az Örök Városban eltöltött napok tovább erősítették a Szatmári Egyházmegye és a Szentszék közötti kapcsolatokat, valamint megerősítették a reményt, hogy a boldoggá avatási eljárás előrehalad a kitűzött cél felé.
 

Záróközlemény

A GAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSE

CCEE Társadalmi Ügyek Szekció – Róma, 2025. március 6-8.

A Püspöki Konferenciák Európai Tanácsának (CCEE) Társadalmi Ügyek Szekciója 2025. március 6-8. között Rómában tartotta ülését „A gazdaság új megközelítése” témában. A tanácskozáson közgazdasági szakértők, a Katolikus Egyház társadalmi tanításának szakemberei, valamint az európai püspöki konferenciák képviselői vettek részt. A találkozón azt vitatták meg, hogyan inspirálhatja az evangélium szelleme – a szeretet és igazságosság örömhíre – egy igazságosabb világgazdaság kialakítását, amely mindenki, különösen a legszegényebbek javát szolgálja.

A Katolikus Egyház társadalmi tanítása hangsúlyozza a magántulajdon jogosságát – amely szabadságot biztosít az egyén és a család számára, valamint növeli a javak termelékenységét –, ugyanakkor fenntartja a „javak egyetemes rendeltetésének” elvét[1]. A Föld javai minden ember jólétét kell, hogy szolgálják, különösen a szegényekét, a gyengékét és a hátrányos helyzetűekét. Az Egyház kiemeli, hogy a gazdaság végső célja nem a profitszerzés kell, hogy legyen, hanem a közjó, az egyes emberek kiteljesedése[2]. Éppen ezért a piacoknak – megőrizve igazságos, de nem abszolút autonómiájukat – erkölcsi szabályok szerint kell működniük[3]. Az államoknak arra kell törekedniük, hogy teljes foglalkoztatottságot biztosítsanak[4].

A világgazdaság jelenlegi szabályozása azonban gyakran távol áll ezektől az elvektől. Ahogy Ferenc pápa mondja: „Ahogyan a ‘Ne ölj!’ parancsa világos határt szab az emberi élet védelmében, úgy ma ki kell mondanunk: ‘Ne!’ a kirekesztés és egyenlőtlenség gazdaságára. Egy ilyen gazdaság öl”[5].

A CCEE bizottság képviselői felszólítják a döntéshozókat és minden jóakaratú embert, hogy ültessék át az evangélium inspirációját a világgazdaság, a politika, a törvényhozás és a mindennapi élet valóságába. Arra kérjük keresztény testvéreinket, hogy a társadalmi igazságosság területén is legyenek „a föld sója”, és hozzanak létre egy igazságosabb világgazdaságot. Különösen kérjük a fejlett országokat, a nagy tulajdonosokat és vállalatokat, hogy fizessék meg a magántulajdonukhoz és nyereségükhöz kapcsolódó „társadalmi jelzálogot”[6]. Arra kérjük minden nemzet parlamentjeit és az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy jogalkotásukban egyre inkább érvényesítsék az igazságosság és a szolidaritás értékeit. Tegyük a Földet jobb hellyé az egész emberiség számára, különösen azok számára, akiknek nincs hozzáférésük tiszta vízhez, elegendő táplálékhoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz! Amikor a fejlettebb nemzetek és egyének ezt megteszik, az ő életük és társadalmuk is emberibbé, teljesebbé és boldogabbá válik. Az emberiség egy család, alapvetően társas lények vagyunk, és csak együtt lehetünk boldogok.

A szegények melletti elköteleződés nem opcionális, és nem ruházható át kizárólagosan az Egyház vagy a társadalom egyes szerveire. Az Egyház lelkipásztorainak kísérniük kell a gazdasági élet szereplőit, valamint közösségeiket is abban, hogy felismerjék azokat az akadályokat, amelyek gátolják teljes emberi kibontakozásukat. E lelkipásztori küldetés során elsősorban meg kell hallgatniuk őket, különösen a szegényeket és a szenvedőket.

Az emberiségnek meg kell törnie azokat a „bűn struktúráit” – Szent II. János Pál pápa szavaival élve –, amelyek egyenlőtlenséghez és kirekesztéshez vezetnek. Ilyen bűnös struktúrák többek között a szegény országok túlzott eladósítása, az adóparadicsomok vagy a csúcstechnológiai iparág és a kommunikáció egyes szereplőinek monopóliuma.

Izajás próféta ezt mondja: „Az igazságosság gyümölcse a béke” (Iz 32,17). Ha békét akarunk, igazságosabb világot kell teremtenünk. A jubileumi év arra hívja az emberiséget, hogy építsen fel egy új világgazdaságot, egy szolidaritásra épülő gazdaságot, amely valóban mindenki jólétét szolgálja.

Hivatkozások:

[1] II. Vatikáni Zsinat, Gaudium et spes, 71. A Katolikus Egyház társadalmi tanításának kompendiuma 176-178.

[2] A Katolikus Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, 326. 329.

[3] A Katolikus Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, 349.

[4] A Katolikus Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, 288.

[5] Ferenc pápa, Evangelii gaudium, 53.

[6] Szent II. János Pál pápa, Sollicitudo rei socialis, 42.