Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt Szűz Máriára és az apostolokra. Ezt az ünnepet nevezzük Pünkösdnek, amely a görög "pentekosztész" szóból ered, jelentése "ötvenedik", mivel a húsvét utáni ötvenedik napon van.
A Szentlélek kiáradása a keresztények számára új jelentéssel töltötte meg az ószövetségi pünkösd ünnepét, mely örömünnep volt, amikor hálát adtak Istennek a búzatermésért. Az Apostolok Cselekedeteinek könyve leírja, hogy az apostolok és Szűz Mária egy helyen tartózkodtak, amikor hirtelen zúgás hallatszott az égből, mintha heves szélvész közeledne. Ezután lángnyelvek jelentek meg, leereszkedve minden egyes jelenlévőre. Ezt követően Péter apostol szólt a ház előtt összegyűlteknek, akik meglepetten tapasztalták, hogy Péter és a többi apostol különböző nyelveken beszélnek, és mindenki a saját nyelvén értette, amit mondtak.
A pünkösd vasárnapján és az ünnephez közel eső hetekben tartják a bérmálkozásokat a katolikus egyházban. Ez a szentség a keresztény hitben a "nagykorúvá válást" jelenti.
A Szatmári Egyházmegyében május 19-én, Pünkösd vasárnapján a szatmárnémeti, a nagykárolyi, az atyai és a miszbányai Szentlélek templomok búcsúját ünneplik. Nagykárolyban vasárnap, 11.30-tól várják a híveket a búcsúmisére, melyen Ft. Tempfli Máté a székesegyházi segédlelkész mond szentbeszédet. Előtte való napokban triduumot tartanak: szerdán, csütörtökön és pénteken este 19 órától. Az atyai templomban délután 14 órától lesz a búcsúmise. A szatmárnémeti Szentlélek templom közössége szintén pünkösdvasárnap, este 18.00 órára gyűl össze a búcsúra, melyen Ft. Szmutku Róbert nagybányai esperes lesz az ünnepi szónok. Miszbányán déli 12 órától Ft. Covaci István láposbányai plébános tartja a búcsú misét és szentbeszédet.
