Aranymiséjét ünnepelte Lieb József tiszteletbeli kanonok június 25-én, szülőfalujában, Kaplonyban.
Verssel és virággal köszöntötték aranymiséje elején Lieb József tiszteletbeli kanonokot szülőfaluja plébániatemplomában, a kaplonyi Szent Antal templomban. A június 25-én, kedden este hat órakor kezdődött szentmise előtt húsz perccel már nehezen lehetett szabad ülőhelyet találni. A falu szeretetét élvezi Lieb József, sokan őriznek vele közös emléket, hálásak neki az ötven éves papi szolgálat alatt hozott áldozataiért, az evangélium közvetítéséért, a jó szóért, biztatásért, vigasztalásért... Mindazért, amit egy pap adhat és ad.
Az áldozatbemutatás elején Lieb József hálát adott életéért, keresztségéért, hitben való növekedéséért. Minden Kaplonyra mutat, a szeretett földre és a templomra, ahol elsőáldozó volt, bérmálkozott, első miséjét bemutatta. "Titok és ajándék ez az élet, a szenvedés, a szülők, a rokonok, a hivatás és maga az üdvösség is. Hálát kell adnom első sorban a Teremtőnek, hogy létre hívott engem, Jézus Krisztusnak, aki vérével megváltott engem, a Szentléleknek, aki sugallataival irányított földi életemben."
Szentbeszédében Schönberger Jenő püspök, Lieb atyát első principálisaként említette, hiszen az ő irányítása alatt kezdte papi működését. Mint mondta, az emberi élet választások sorozata, Lieb atya pedig Ábrahámhoz hasonlóan Istent választotta. Az üdvösségre vezető utat kereste és a papi pályára lépett. Isten ajándékává lett a híveknek, átengedte az élete feletti vezetést amely így nyert igazi értelmet. Ugyanakkor ez az élet sem volt mentes a szenvedésektől, Lieb József maga is átélte a súlyos betegség, a műtétek fájdalmait, ez is inspirálta "A megfeszített Isten arcára néztem" című életrajzi, lelki könyve megírásában. Schönberger Jenő püspök ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta, Jézus a példa, örvendező szívvel kell vállalni a kereszteket azért, hogy a keresztény ember tanúságtétele hiteles legyen. Végül, mint az egyházmegye püspöke köszönte meg Lieb József minden szolgálatát.
Az áldozás után az egykori osztálytárs, Jónucz Mária üdvözölte az aranymisés atyát és idézte fel gondtalan gyermekkoruk faluját, az emberek alakját, a hitben telő éveket, amelyek a kaplonyi embereket megtartotta és még ma is megtartja a templom körül. Lieb József végül megköszönte Istennek, hogy évekkel ezelőtti betegségéből felépülhetett és megünnepelhette 50 éves jubileumát, majd aranymisés áldásával engedett el mindenkit.
