Ha szeretet van a szívünkben, akkor nem lesz benne félelem - mondta prédikációjában Leabu Marius székesegyházi káplán Halottak napján, a híd melletti temető kápolnájában.
A hagyományoknak megfelelően szentmisét mutattak be Halottak napján a híd melletti temető kápolnájában. November 2-án korán meggyúltak a gyertyák, harangszóra, négy órakor a kápolna köré gyűltek az emberek, sokan pedig szerettük sírja mellől hallgatták, onnan kapcsolódtak be a Schönberger Jenő püspök és papjai által celebrált, elhunytakért ajánlott szentmisébe.
Akármennyire is fájdalmas az elválás, vigasztal, hogy hitünk szerint feltámadunk - kezdte gondolatait a püspök atya, majd Jézus Krisztusra mutatott: "A temető olyan, mint a szántóföld, amelybe elvetjük a magot és élet lesz belőle. Az Úr Jézus feltámadása rá a bizonyíték. Olyan tanúknak hiszünk, akik együtt ettek Jézussal a feltámadása után, akik megérintették őt és meggyőződtek, hogy van a halálon túl is élet. Isten ezt az életet mindannyiunkkal meg szeretné osztani."
Schönberger Jenő püspök emlékeztetett, az üdvözültek értünk járnak közben Istennél, a tisztulásra váróknak viszont a mi imáinkra van szükségük: "Akik ott vannak már Istennél, azok közbenjárnak értünk és kérjük az ő közbenjárásukat. Ők a mindenszentek közösségének tagjai. Akik pedig még várnak a tisztulással, hogy ott lehessenek Istennél, azokért ma itt imádkozunk. Minél hamarabb legyenek ők is ott a szentek társaságában, hogy értünk, Földön élőkért közbenjárjanak!"
A szentbeszédet a Székesegyház segédlelkésze, Leabu Marius mondta, kérve a híveket, hogy készítsék lelküket a Mindenhatóval való találkozásra: "Sokan úgy gondolják, hogy a halál az utolsó állomás, utána nincs semmi, csak örök pusztulás. Mi nem így gondoljuk. A mi hitünk szerint, a halálunk után a Mennyei Atya házába megyünk. Jézus hazavisz minket oda, ahol Ő már helyet készített nekünk. Ahhoz azonban, hogy beléphessünk, meg kell tisztulnunk bűneinktől. De azt se feledjük, hogy imádkozhatunk az elhunytakért, hogy lelkük hamarabb az Úr Jézussal lehessen. Ez egy titokzatos ajándék, amit kaptunk, s amivel élhetünk. Sok lehetőségünk van az imára, legyünk kitartóak. Kérjünk Istentől mindig hitet, mert hitből születik a remény, reményből a szeretet, és ha szeretet van a szívünkben, akkor nem lesz benne félelem. Így nem félünk majd a haláltól, s ha néha mégis kétségbe esnénk, emlékezzünk Jézus szavaira: ne legyen nyugtalan a szívetek."
