Ma is kérhetjük Szent Erzsébet közbenjárását, hogy legyen bátorságunk megtenni, amit ő is tett – mondta Barta Barnabás a Hildegárda templommal szembeni szobornál tartott megemlékezés alkalmával.
Árpád-házi Szent Erzsébet emléknapján, vasárnap délután két órától tartottak közös megemlékezést a Szent szatmárnémeti szobránál, mellyel a létező, mindenhol jelen levő szegénységre és a szegényekre kívánták felhívni a figyelmet, értük mondtak imát. Már ötödik éve történik így: a figyelemfelkeltő kiállás mellett ételt is osztanak ezen a napon a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye szeretetszolgálat intézményei, csoportjai, közösségei.
Nem volt könnyű élete Erzsébetnek, és már 24 évesen meghalt, de így is sikerült megvalósítania élete művészetét és ma is tanít – mondta Schönberger Jenő püspök amikor köszöntötte az egybegyűlteket. „Mindannyian vágyunk az igazi belső békére. Szent Erzsébet azonban rájött, hogy ennek előfeltétele az Isten iránti engedelmesség. Ő egész életét Istenbe helyezte. Történhetett bármi – a férje elvesztése, hontalanság, kitaszítottság, a lelkében mégis mindig béke maradt, mert nála Isten mindig otthon volt.”
Barta Barnabás püspöki titkár, ifjúsági és ministránslelkész Szent Erzsébet szeretetszolgálatáról beszélt, amikor kijelentette: „Szent Erzsébetet ünnepelve tulajdonképpen a szeretetet ünnepeljük. A szeretet pedig maga Isten. Neki köszönhetjük azt, hogy volt egy ilyen szentünk, akinek ma is kérhetjük a közbenjárását, hogy legyen bátorságunk megtenni, amit ő is tett – nem csak szavakkal, hanem tettekkel, szolgáló szeretettel.”
Szent Erzsébetnek harmóniában volt az Isten és a betegek iránti szeretete – mondta a püspöki titkár, majd hozzátette, ő minket is a helyes és tettekben megnyilvánuló szeretetre akar nevelni, mely nem a maga javát keresi, hanem önzetlen. Hozzátette, ha Isten szemével nézzük önmagunkat, akkor felfedezzük az általa, belénk teremtett jóindulatot, szeretetet, mások iránti együttérzést, ha pedig így nézünk szegény, szenvedő társainkra, Krisztust látjuk meg: „Jézus a szegény, rászoruló testvéreink arcán keresztül tekint ránk. Ő ma is azt mondja, itt vannak a szegények, akkor tehetünk jót velük, amikor csak akarunk. Akarni pedig mindig kell. A szolgáló szeretetet mindig meg kell élni. Azt kívánom mindannyiunknak, akik itt, most Szent Erzsébet közbenjárását kérjük, hogy felismerjük Krisztust embertársainkban, járjunk nyitott szemmel, és szeretettel forduljunk azok felé, akik arra valóban rászorulnak. Életünk minden napján és pillanatában Krisztust keressük embertársainkban.”
A szobor előtti téren a továbbiakban Tallián Anna, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákja szavalta el Kozma László, Szent Erzsébet legendája című versét, majd a résztvevők rózsákat helyeztek el a szobor talapzatán – kifejezve a Szent iránt érzett tiszteletüket. Ének hangzott el a líceum szeretetszolgálatos diákjainak vezetésében, és minden jelenlevő, közösen elmondta a Miatyánkot, a szegényekért. A rendezvény második felében a Boldog Scheffler János Központ munkatársai a Toamnei utcára; az Egyházmegyei Caritas Szervezet képviselői a 14-es lakónegyedbe, a Neajlov sétányra; az Egyházmegyei Kórházpasztorációs Iroda, az Egyházmegyei Pasztorális Iroda és a plébániai szeretetszolgálatok kijelölt tagjai a Ion Ghica utcai szociális tömbházakhoz; a Máltai Szeretetszolgálat Szatmári Kirendeltsége munkatársai pedig az Ostrovului utcai szociális tömbházakhoz ment meleg ételt osztani a rászorulóknak. A szatmárnémeti megemlékezést és ételosztást Magyarország Kormánya Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta. Szent Erzsébet emléknapjához kapcsolódóan a különböző esperességekben is rendeznek megemlékezést, ételosztást, így Túrterebesen, Nagybányán és Máramarosszigeten.
Fotók: Mekker Enikő, Palincas Erika
Máramarosszigeti képek:
Krasznabélteki képek:
