Misztótfalun Szárazberken, Erdődhegyen és Túrterebes-kishegyen ünnepelnek hamarosan búcsút.
Augusztus 10-e Szent Lőrinc emléknapja. Ő II. Szixtusz pápa diakónusa volt. Amikor a pápát 258. augusztus 6-án elfogták, rá bízta az egyház kincseit azzal a kéréssel, hogy ossza szét az egészet a szegények között – egyúttal megjósolta, hogy három nappal utána Lőrinc is mártíromságra jut. Valóban a pápa után három nappal, 258. augusztus 10-én halt vértanúhalált. Szent Lőrinc napján Misztótfalun tartanak búcsúmisét délután öt órától, Gríz László, a nagybányai Szentháromság plébánia segédlelkészének szentbeszédével.
Augusztus 14-én emlékezik meg az egyház Szent Maximilian Kolbe-ről, az újságírók védőszentjéről. Napilapot is irányított, katolikus rádióállomást alapított. 1939-ben a Gestapo letartóztatta, 4 hónapig volt börtönben. Amatőr rádiósként a németeket elítélő üzeneteket sugárzott, zsidó menekülteket is bújtatott. 1941. február 17-én Varsóban újra börtönbe került, majd május 20-án a nácik az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. Augusztus 1-jén a tábor 14-es barakkjából megszökött rab miatt bosszúból megtizedelték a foglyokat. Ennek során Franz Gajowniczek, egy többgyermekes családapa helyett önként vállalta a halált. A tizedeléssel kiválogatott foglyokat egy félig földbe ásott halálbunkerbe zárták össze, hogy lassú éhhalál végezzen velük. A bunkerből mindvégig hallatszott az imádság és az ének, amit Kolbe atya vezetett a halálraítéltek között. Két hét után már csak ő volt életben - böjthöz szokott szervezete bírta az éhezést -, Nagyboldogasszony vigíliáján egy injekcióval oltották ki életét.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Szárazberek templomának titulusa Szent Maximilian Kolbe. Búcsújára 12-én, vasárnap délután kettőtől kerül sor, Giurgiu Daniel józsefházi i. h. lelkész prédikációjával.
Szintén vasárnap kerül sor a Szent Dónát-búcsúkra. Erdődhegyen délelőtt 11 órától Simon Attila, a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Líceum spirituálisa szentbeszédével tartják a búcsúmisét, a Túrterebes-kishegyi kápolnában pedig déli 12 órától, Vass Loránd szinérváraljai i. h. lelkész ünnepi szónoklatával.
Szent Dónát ókeresztény püspök - egyes források szerint katona - volt, aki a közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. A legenda szerint Donát kezéből egy mise alkalmával a pogányok kiütötték a szent kelyhet, ami a földre esett és darabokra tört. Donát összeszedte a kehely szilánkjait, szomorúan az oltárra helyezte, majd imádkozni kezdett. Kis idő múlva a kehelydarabok összeforrtak és Donát kezében ismét egyé váltak. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. Ezt a csodát Szent Donát közbenjárásnak tulajdonítják. Éppen ezért Szent Donáthoz különösen az elemi károk ellen fohászkodnak - villámcsapás, jégeső. Kultusza a Rajnai borvidéken a legerőteljesebb. Szent Donát szobrát főként a szabadban, utak mentén emelték, máskor sokalakos Mária-oszlopokon, Szentháromság-emlékeken szerepel.
Az erdődhegyi Szent Dónát kápolna, búcsújakor, archív felvételen
