Örömmel gyűltünk össze, hogy az Úr áldozatát megünnepelve megáldjuk új templomunkat. Vegyünk részt áhítattal ezeken a szent szertartásokon, hallgassuk Isten Igéjét, hogy ez a mi közösségünk, amely a keresztvíz által született újjá és ugyanazon oltárról nyert tápláló erőt, lelki templommá növekedjék, és az egy oltárhoz gyülekezve gyarapodjék az égi szeretetben. – mondta Jenő püspök Pusztadarócon, a templomszentelés liturgiájának kezdetén.
A templomszentelés szertartása a liturgikus előírások szerint a templom előtti téren, a templom épületén kívül kezdődik. A pusztadaróci hívek és egyházmegyénk papjainak körében Istvánfi Szilárd plébános úr ünnepélyesen felkérte Schönberger Jenő püspököt, hogy szentelje fel a templomot, melynek építését 2005-ben kezdték el.
A plébános röviden ismertette, hogy a templom, titulusának megfelelően, Szent Józsefet, mint munkást állítja a keresztény közösség elé követendő példaként. Belső berendezéseit tekintve a faragott cseresznye, tölgy és hársfa dominál. Az oltár melletti üvegablakok a négy evangélistát ábrázolják, amelyek az Úr Jézus örömhírét hivatottak előtérbe állítani. Istvánfi Szilárd szerint az épület megjelenésében a modernitás és a rusztikus elgondolás ötvöződik, amelyben a nép Szent József közbenjárását kérve Istenhez akar közelebb kerülni és a Mennyei Atyát mindenek felett tisztelni és imádni.
Az újonnan épült templomba bevonulva a Jenő püspök megáldotta a keresztelőkutat, majd szenteltvízzel meghintette a népet.
Az ünnepi szentbeszédben a püspök atya felhívta a hívek figyelmét, hogy keveseknek adatik meg az a kegyelem, hogy szülőfalujukban templomszentelésen vehetnek részt, és láthatják, hogyan nő ki a földből az az épület, amely Isten házává lesz az emberek házai között.
A püspök úr a rengeteg munkáért és fáradozásért elsősorban Istennek mondott köszönetet, aki az erőt adta mindenhez, ugyanakkor megemlékezett a község volt plébánosairól is, akik szintén hozzájárultak a templom felépítéséhez; Ilyés Csaba plébános úrnak, aki kezdeményezte az építkezést, majd Simon Attila, Ulmer Mihály, Molnár Eduárd Gábor, aki folytatták a megkezdett munkát, végül külön megköszönte Istvánfi Szilárd jelenlegi plébánosnak, hogy ízlésével széppé és egyedivé, Istenhez méltóvá formálta a felépült templomot.
„A legnagyobb köszönet és hála Isten után mégiscsak titeket illet, kedves pusztadaróci híveim. Nélkületek semmit sem tehettek volna papjaitok és hiába lett volna a sok anyagi segítség. Mindegyikőtök egyéni hozzájárulása a legszebb és legragyogóbb tégla ennek a templomnak a falában. Ezért fogadjátok hálás köszönetemet. Isten áldását kérem munkátok gyümölcsére, amikor fölszentelem ezt a templomot.” – hangsúlyozta a főpásztor, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy A templom építésén keresztül is Krisztus misztikus teste, az Egyház épül. A lelkek temploma pedig csak úgy épülhet közösséggé ha „a plébánia tagjai szeretetben illeszkednek egybe”.
Jenő püspök rámutatott, hogy Krisztus új parancsot adott a benne hívőknek: hogy úgy szeressék egymást, ahogy ő szeretett. Ezért azt a tökéletességet, ami a gerendákban és a kövekben megjelenik, Isten kegyelméből, a híveknek egymás között is meg kell valósítaniuk a szeretet által.
A főpásztor végül a Mennyei Atya segítségét kérte, hogy segítse a híveket, hogy lelkükben Isten templomát tudják építeni, amelyet majd Ő maga szentel fel az örök életre.
Az igeliturgiát követően, az ünnepélyes hitvallás után következett a templom konszekrálása. Az Eucharisztia bemutatásának előkészítéseképpen a Püspök úr ünnepélyesen megkente az oltár négy sarkát szent olajjal, a krizmával, valamint a templom falait, és elimádkozta a felszentelő imádságot. Ezután az oltár gyertyákat meggyújtva a felajánlással folytatódott a szentmise.
Az ünnepi szentmise végén Istvánfi Szilárd plébános úr köszönetében bizalmát fejezte ki, hogy hosszú élete lesz az újonnan épült templomnak, amelynek hivatása, hogy lépcső legyen Isten felé, példát, remény, és hitet tanulva Szent Józseftől.
Külön köszöntet mondott Matuz Istvánnak és Angélának az ólomüvegek elkészítéséért, amelyen keresztül Krisztus világossága és fénye ragyoghatja át a templomban imádkozók lelkét.
Magyari Mihály és Viorica, ingyen, Isten dicsőségére, a medjugorjei kegytemplom padjainak mintájára készítették el a templom padjait.
A templom berendezését Hajas László és Annamária készítették. A művész rámutatott, hogy a templom berendezései, műalkotásai üzenetet hordoznak magukban: az oltár cseresznye fából és hársfából készült. A cseresznye fa gyümölcse frissítő, a hársfa teája gyógyító, akárcsak Isten igéje, amely frissít és gyógyít egyszerre. De elárulta azt is, hogy a bejáratnál lévő kereszt hátoldalára tizenegy ostorcsapást faragott, mert a tizenkét apostolból tizenegy magárahagyta a kereszten szenvedő Jézust; csupán János marad ott a kereszt alatt. Hajas László számára fontos, hogy Jánosként ki kell tartani Jézus mellett, aki a legborzalmasabb perceiben sem szállt le a keresztről; éppen ezért a keresztény embernek is ki kell tartana a családja mellett házastársként, szülőként, de ki kell tartania a hivatásában is.
Nagy Szabolcs képviselő beszédében elmondta, hogy pár napja, mikor Strasbourgban járt szomorúan tapasztalta, hogy nyugaton a templomok ma már csak túristalátványosságokként vannak jelen az emberek életében. Ma már nem építenek ott templomokat. A képviselő úr megfogalmazta, hogy jó volt hazajönnie, és igazi feltöltődést jelentett számára a pusztadaróci templom felszentelésének ünnepe.
További képek az ünnepségről: