Egyázmegyénkben augusztus 24-én Keresztelő Szent János búcsut tartanak Giródtótfalun, 25-én Szent Lajos és Kalazanci Szent József búcsukat ünnepelnek, Szelestyehután és Nagykarolyban.
Keresztelő Szent János
Keresztelő János szigorú szava és aszkétikus élete hatalmas hatást gyakorolt a korabeli közönségre. Jézus is részesült ebből a hatásból, és megkeresztelkedett János által, ami megerősítette János prófétai szerepét. János tanítványai később szektává alakultak, amely rivalizált a krisztushívőkkel, és néhányuk még a Szentlélek keresztségéről sem hallott (ApCsel 19,1–7).
A Lukács-evangélium részletezi János születését és névadását, amelyet idős szülei, Zakariás és Erzsébet házában, Ain-Karim közelében történtek. János anyja méhétől fogva el volt telve Szentlélekkel, ami kiemelte őt a próféták közül.
Az ősegyház János jelentőségét tisztázni igyekezett, mivel sokan túlértékelték őt. Jézus azonban kinyilatkoztatta, hogy „aki a mennyek országában a legkisebb, az nagyobb nála” (Mt 11,11). János szerepe valóban jelentős volt, mint az Isten országának küszöbén álló előfutár. Jézus is kifejezte, hogy János az utolsó próféta, aki az isteni küldetés előfutáraként a Messiás érkezését előkészítette.
Tiszteletére búcsút tartanak Giródtótfalun 24-én 11 órakor, Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök ünnepi szentmiséje celebrálásával.
Szent Lajos király
IX. Szent Lajos francia király 1270. augusztus 25-én, második keresztes hadjárata idején halt meg. Bár születésekor kevés esélye volt a trónra, a sors úgy alakította, hogy 12 évesen Franciaország királyává vált. Uralkodása során jelentős külpolitikai sikereket ért el, reformokat vezetett be az államigazgatásban, támogatta a művészeteket, és jámbor életvitelével tiszteletet vívott ki. Bár a Szentföldért folytatott háborúi kudarcot vallottak, Franciaországot politikai, gazdasági és kulturális virágkorába vezette. Lajost halála után szentté avatták, és alakja a francia történelem egyik szimbólumává vált.
Ez alkalomból búcsút tartanak Szelestyehután, augusztus 25-én, 12.30 órakor Ft. Buna János, szinérváraljai plébános szentbeszédével.
Kalazanci Szent József
Kalazanci József, észak-spanyol családból származó pap, életét a szegény gyermekek oktatásának szentelte. Sikeres egyházkormányzati pályafutását hátrahagyva 1592-ben Rómába költözött, hogy saját kezdeményezésére ingyenes iskolát alapítson. 1597 novemberében megnyílt a Szegény Gyermekek Ingyenes Iskolája, amely gyorsan népszerűvé vált, és 1602-re már több száz növendéket számlált. József fáradhatatlanul dolgozott az iskolában, amely idővel jelentős támogatást és elismerést nyert, többek között VIII. Kelemen és V. Pál pápa jóvoltából.
Azonban József élete nem volt nehézségektől mentes a: a rendje ellen irányuló rágalmak miatt súlyos megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie, és a rendet végül 1646-ban feloszlatták. Halála után, 1727-ben szentté avatták, és augusztus 25-én ünnepeljük emlékét.
Emlékére búcsút tartanak a nagykárolyi Kalazanci Szent József templomban 25-én vasárnap, délután 18 órától, Ft. Ilyés Csaba általános helynök, irodaigazgató szentbeszédével.
