A testi tapasztalaton, az érzékeinken kívül létezik egy másik valóság, amit értelmünkkel, hitünkkel tudunk felfogni – mondta Isteni Irgalmasság vasárnapján, híveinek Schönberger Jenő püspök.
Húsvét második vasárnapját fehérvasárnapnak is nevezik, hiszen régen az újonnan megkeresztelkedettek egy hétig hordták a fehér ruhát, amit keresztségükkor – húsvétkor – kaptak. Ez a vasárnap ugyanakkor 2000. április 30-a óta Isten Irgalmasságának a vasárnapja is – ekkor rendelte el Szent II. János Pál pápa Fausztina lengyel szerzetesnővér látomásai alapján az Egyház számára.
Öröktől fogva irgalmas Isten, így szólítjuk meg őt, a mai első könyörgésben – kezdte megszólalását Schönberger Jenő püspök az április 19-én, reggel 10 órától, a Zárda templomban bemutatott szentmise elején. „Ő valóban öröktől fogva irgalmas szeretettel van velünk szemben, mert mi nem tudunk tisztán szeretni, tele vagyunk emberi gyarlósággal, gonoszsággal, bűnnel. Isten újra és újra kész megbocsájtani.”
Szentbeszédében a püspök atya az evangélium jelennek szóló üzeneteit emelte ki, amikor a tanítványok házába lépő feltámadt Jézus párhuzamán az internetes miseközvetítésbe kapcsolódó hívek otthonaiba lépő Jézus képét körvonalazta: „Mintha csak az apostolok cselekedetei sorai elevenednének ma meg minden templomban, Isten házában. Annak idején családoknál, házaknál történt meg a szentmise és a kenyértörés ünneplése. A járvány következtében pedig, kedves hívek, akik bekapcsolódtok a közvetítésbe, a ti házatokban történik meg ez a kenyértörés, a Jézussal való találkozás – a lelki áldozás által. A mai evangélium is arról tanúskodik, hogy Jézus mindig vasárnap jelent meg apostolainak. Azt akarja Jézus, hogy közösség legyen. Ha valaki pedig ebben a közösségben nem vesz részt, akkor egy idő után ő, maga is Tamáshoz lesz hasonló, aki mindenféle jeleket próbál saját maga számára vagy Isten számára kitalálni, mondván, „akkor hiszek, ha”... Jézus azonban azt sugallja, hogy a testi tapasztalaton, az érzékeinken kívül létezik egy másik valóság, amit értelmünkkel, hitünkkel tudunk felfogni. Tamás apostol, a feltámadt Jézussal való találkozáskor leborul előtte, és megvallja őt Urának és Istenének. Ez mindig a közösségben történik. Jézusnak fontos, hogy ti, most, otthon hogyan beszéltek róla, egyáltalán mondotok-e róla valamit, mert Jézus ott van otthonaitokban.”
Schönberger Jenő püspök a feltámadt Jézus befogadását hangsúlyozta: „Boldogok, akik nem látnak és mégis hisznek – ezt mondja Jézus a mai evangéliumban Tamásnak és ezt mondja mindenkinek. Aki hisz, boldogabb annál, mint aki látott. Isten irgalmas szeretete, Jézus tapintata nyilvánul meg a mai evangéliumban. Ő, aki egyért is elmegy, hogy visszavigye Atyjának a gyermekei közé, mindenkit ilyen aggódó szeretettel szeret ma is. Akkor is, amikor megpróbál bennünket az élet. Nagyra kell nyitnunk ma nem csak a szívünket, hanem talán éppen otthonaink ajtaját is, hogy Jézus, oda betérhessen.”
