Krisztus nyomában járunk a nagyböjt folyamán, ami magában foglalja az ő szenvedését, kereszthalálát, de a húsvéti feltámadását is – mondta hamvazószerdán Schönberger Jenő püspök.
Megkezdődött a nagyböjt, a negyven napos vezeklő időszak, amelyben a keresztények Jézus Krisztus böjtöléséről és szenvedéséről emlékeznek meg. Hamvazószerdán ugyanakkor minden katolikus templomban elhangzik a mondat, amely minden embert emlékeztet mulandó voltára: „Emlékezz ember, por vagy és porrá leszel”.
A székesegyházban február 17-én, hamvazószerdán, a Szent József búcsúra felvezető nagykilenced ötödik szentmisealkalmán, reggel kilenc órai kezdettel Schönberger Jenő püspök mutatott be paptestvéreivel szentmisét, melynek elején a nagyböjt üzeneteiből merített: „A nagyböjt arra szolgál, hogy tudatosítsuk, minden álmunk, elképzelésünk, munkánk velünk együtt az enyészeté lesz. De éppen a nagyböjti szent időben szembesít bennünket az Egyház keresztény létünk leglényegesebb valóságával, a Krisztus-követéssel. Krisztus nyomában járunk a nagyböjt folyamán, ami magában foglalja az ő szenvedését, kereszthalálát, de a húsvéti feltámadását is. Igen, porból lettünk és porrá leszünk, de Isten kezében ez a por megtelik lélekkel, és része lesz a feltámadásban és az örök életben. Tekintsünk ebben az időszakban Istenre, aki a rejtekben is lát bennünket. A világ fényeitől forduljunk el és keressük az Isten arcát. Merjük rábízni magunkat úgy, ahogyan Szent József is tette. Ő megelégedett azzal, amit az Isten kívánt és akart tőle. Ő volt Isten engedelmes szolgája, akire a legdrágább kincsét, egyszülött fiát bízta. Minden keresztény embernek ez lenne a legfontosabb feladata: engedni, hogy Isten irányítsa az életünket.”
A szentbeszédet Hársfalvi Ottó plébános mondta, melyben Szent József alakját tekintette: „Szent Józsefről azt írja az evangélista, hogy igaz ember volt. Láthatjuk ezt abban is, ahogyan cselekedett minden alkalommal, amikor Isten kért tőle valamit. Ő mindenben eleget tett az Isten akaratának, és a vallási előírásoknak is. De ezeket mint apa, mint Krisztus gondviselő nevelőapja, át is adta a rábízott gyermeknek. Megtartotta a törvényt és ebben nevelte a gyermek Jézust is. Ne hanyagoljuk el az imát, a böjtöt, tegyünk valamit mi is megváltó Jézusunkért és saját lelkünkért. Figyeljünk felebarátainkra, legyünk érzékenyek irántuk, és neveljük úgy a mi gyermekeinket is, hogy érzékenyek legyenek a mások szenvedései iránt.”
A hamvazószerdai szentmisében a bűnbánati részre a szentbeszéd után került sor, amikor a hívek a papok elé járultak, azok pedig a virágvasárnap megszentelt barkák hamvait kereszt alakban a hívek fejére hintették.
