Nepomuki Szent János 1330 táján született Csehországban. A prágai érsek általános helynökeként erélyesen védelmezte az Egyház jogait IV. Vencel királlyal szemben, aki elfogatta és megkínoztatta, hogy a gyónási titoktartás megszegésére kényszerítse, végül 1393 március 20-án a Moldva folyóba dobatta. Halála után 30 évvel a szenttéavatási vizsgálat során a nyelvét épségben találták. Testét a prágai székesegyházban őrzik. 1729-ben avatták szentté.

A mennybemenetel Jézus Krisztus megdicsőülésének utolsó földi állomása; negyven nappal feltámadása után, embersége visszavonhatatlanul belépett az Isteni dicsőségbe. „Fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján” – imádkozzuk vasárnaponként a hitvallásban. Jézus Krisztus egyszer s mindenkorra belépett a mennyei szentélybe, és szüntelenül közbenjár értünk, mint közvetítő, aki állandóan árasztja ránk a Szentlelket. A mennybemenetel a Szentlélek elküldésének és Jézus második eljövetlének megalapozója.

1916. május 13. és 1917. október 13. között Szűz Mária hat alaklommal jelent meg Lúcia Santos, Francisco Martos és Jacinta Marto gyermekeknek. A jelenések helyén 1928-ban kápolna épült, majd 23 év munkálatainak köszönhetően kialakult a ma is látható kegyhely.

Kettős ünnepre készültek május 1-jén a hívek Halmiban. Szent József, a munkás emléknapján, templomuk búcsúján, Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök atya nyolc fiatal számára szolgáltatta ki a bérmálás szentségét.