Limai Szent Róza 1589-ben született Isabel Flores y de Olivia néven, később bérmálkozása után felvette az addig becenévként használt Róza nevet. A fején tüskés koronát viselő szent volt Peru és Dél-Amerika első kanonizált szentje, valamint ő a virágárusok, kertészek és a hímzők védőszentje is.
„Végül a Szeplőtelen Szüzet, aki mentes maradt az eredeti bűn minden szennyétől, földi életének végeztével az Úr testben és lélekben fölvitte a mennybe, és a mindenség királynőjévé magasztalta, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához, a bűn és a halál legyőzőjéhez.” – tanít a II. Vatikáni Zsinat.
Augusztus 20-án, Szent István királyra nem csupán, mint államalapító királyunkra emlékezünk, hanem mint a Szatmári Egyházmegye fővédőszentjére is. Első királyunk 1038. augusztus 15-én, halála napján a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta koronáját és egész országát, majd Szent László király avattatta szentté 1083-ban Szent Imrével és Szent Gellért püspökkel együtt.
Egy nappal államalapító királyunk és egyházmegyénk fővédőszentje, Szent István király főünnepét követően, augusztus 21-én, a Szatmári Egyházmegyében Székesegyházunk felszentelésére emlékezünk. Az egyházmegye főtemplomának felszentelése az egyházmegyében mindenhol ünnepnapnak számít, a székesegyházban pedig főünnepként tartják számon. Idén különösen is fontos nap lesz ez számunkra: 2021. augusztus 21-én, 10 órakor Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök ünnepi szentmise keretében egyházi méltóságok, valamint helyi- és anyaországi politikusok jelenlétében megáldja a felújított székesegyházat.
Államalapító szent királyunk Vajk néven látta meg a napvilágot, majd 995 környékén, a keresztségben az István nevet kapta. Apja, Géza fejedelem halála után fejedelemmé választották, majd 1000. karácsonyán II. Szilveszter pápa áldásával Magyarország első királyává koronázták.
„Nagy a hatalma annak a hadseregnek, aki a kard helyett a rózsafüzért tartja a kezében” – idézte XII. Piuszt a túrterebesi Nagyboldogasszony búcsú idei szónoka, Nm. és Ft. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, akit 1971. április 18-án szentelt pappá Isten szolgája, Márton Áron püspök. Cserháti Ferenc püspök atyával idén, az Egyházmegyei Jézus Szíve búcsún már találkozhattunk, most azonban egy más helyszínen, szülőfalujában mutatta be a legszentebb áldozatot. A jubiláló püspök a szentmise végén aranymisés áldásban részesítette a jelenlevőket.
