Húsvét második vasárnapját Szent II. János Pál pápa az Isteni irgalmasság vasárnapjának nyilvánította 2000. április 30-án, és ugyanekkor avatta szentté Fausztina nővért is.
A Szatmári Egyházmegye 14. püspökére, Nm. és Ft. Reizer Pál püspökre emlékeztek szülőfalujában, Túrterebesen, ahol a szentmisében az ő személyéért és püspökségének tizenkét évéért, mondtak köszönetet, valamint azért, hogy „igazi lelkipásztorként szolgálta a híveket és hirdette az evangéliumot” – fogalmazott Seffer Dániel esperes-plébános.
Reizer Pál Túrterebesen született 1943 január 6-án. Tanulmányait a gyulafehérvári kántoriskolában végezte, majd a Hittudományi Főiskolán teológia tanulmányait befejezve Isten szolgája, Márton Áron püspök 1967. április 2-án pappá szentelte.
Az alábbiakban a főpásztor Húsvéti üzentetét olvashatják.
Nagyszombaton csend van. A nagypéntek eseményei élnek még a szívekben; az Egyház Krisztus sírjánál időzik, imádkozik. A Húsvéti Vigília is csendben kezdődik. A megszentelt tűz lángjával meggyújtott Húsvéti gyertya, Krisztus világossága, a feltámadás reményének fényét jelképezi, majd a csendet a szentmisében felhangzó Dicsőség szakítja meg, amely Krisztus feltámadását hirdeti az egész világnak.
Nagypénteken az Egyház nem mutat be szentmisét. Urunk szenvedésének ünnepének három fontosabb része van. Az igeliturgia, a szent kereszt előtti hódolat és a szentáldozás, amelyben valóban a megfeszített és feltámadt Üdvözítővel találkozhat az, aki hittel veszi magához az Oltáriszentséget.