Az ünnepi szentmise elején Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök emlékeztette a híveket, hogy amikor a Szűzanyát tiszteljük, akkor dicsőítjük legjobban az Istent, aki a Szűzanya által jött el emberként a világba, nekünk embereknek pedig a legbiztosabb utunk a Szűzanyán keresztül van Istenhez.
„A Szűzanyának gyönyörűen csináljátok!” – idézte fel Ft. Daly Attila Körtvélyesi M. Simplica nővér korábbi emlékeit a Zárda templom búcsújáról, melyet egy 2013-ban készült interjúban olvasott.
A Szeplőtelen Fogantatást dogmaként, vagyis megkérdőjelezhetetlen hitigazságként IX. Piusz pápa jelentette ki 1854. december 8-án. Ezzel is emlékeztetve az Egyházat arra, hogy Isten az üdvtörténetet az emberi történelemben valósítja meg, és az egész történelem végső célja az üdvösség felé történő haladás. A dogma kihirdetése után négy évvel, 1858-ban a Szűzanya úgy mutatkozott be a Kis Bernadettnek, hogy „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.” A hitigazság kimondása tehát vallási megújulást hozott: fellángolt a Jézus Szíve és a Mária kultusz, és megnövekedtek a papi- és szerzetesi hivatások.
Ma pedig a világban minden arra irányul, hogy szomorúság és a félelem erőt vegyen az emberen. A templomi közösségek létszáma évről évre fogy. A szónok azonban a Pesky József által festett oltárképre mutatva bátorította a jelenlévőket, hogy valójában nincs mitől félni, mert Égi Édesanyánk a sátán vádló és ellenkező fejét eltiporta; győzött a gonosz lélek felett és a ma emberének is a segítségére siet.
„A mai ünnep nem a bűnről szól, hanem a kegyelemről és a szeretetről. Gyakran abba a hiába esünk, hogy bűneink hálójában vergődve neheztelünk magunkra gyengeségeinkért, eleséseinkért és közben elfelejtjük észrevenni a jót és a szépet, elfelejtjük észre venni és megélni az apró örömöket az életünkben. Mária meghív, hogy ismerjük fel, hogy miben vagyunk jók, és azokban megerősödve, még inkább el tudjuk kerülni a bűnt és a bűnre vezető alkalmat.” – mondta Daly Attila.
A szónok szerint valamennyi kereszténynek Isten gondviselő érintésévé kell válnia: Kezek, amelyek imára kulcsolva készek a jót megtenni és segítségére sietni a rászorulóknak. Lábak, amelyeket Krisztus szeretete sürget. Szájak, amelyek az igazság megéléséből fakadó örömöt hirdetik.
„A Szűzanyának gyönyörűen csináljátok!” – tért vissza a prédikáció bevezetőjében elhangzott gondolathoz a segédlelkész – „mert Ő nem közömbös irányunkban, hanem Anyai szeretetével elhalmoz minket. Csináljuk gyönyörűen a Szűzanyának szívünk felékesítését, lelki megújulásunkat és a szeretet cselekedeteit.”
A Szeplőtelen Fogantatás ünnepén az Egyház egyfajta lelki megújulásra hívja a keresztény embert, melyet Ferenc pápa gondolatai foglalnak össze a leginkább: „ragadjuk meg a mai napot arra, hogy nemet mondjunk a gonoszra és igent Istennek; hogy megnyíljunk a Kegyelemre; (…) az Úr kopogtat az ajtónkon és a szívünkön, hogy barátságba, szeretetközösségbe léphessen velünk; hogy üdvözíthessen bennünket.” – idézte a szónok.
A szentmise végén Ft. Hankovszky Ferenc helynök, templomigazgató háláját fejezte ki a püspök atyának, a szónoknak és a jelenlévő paptestvéreknek.
