Nagyböjti ifjúsági imaórát tartottak február 21-én a székesegyházban.
A Szatmári Római Katolikus Püspökség ifjúsági irodája segédanyagát felhasználva a Székesegyházi plébánia ifjúsága közös nagyböjti imaórát tartott február 21-én, vasárnap, este hét órától.
Az elcsendesedésre, elmélkedésre, imára lehetőséget adó rendezvényen a fiatalok miden generáció számára érvényes üzeneteket fogalmaztak meg. Így a padokban ülőknek javasolták, nagyböjt alatt figyeljenek jobban kicsinységükre, törékeny voltukra: „Nagyböjtben, a bűnbánat napjaiban érdemes elgondolkodnunk azon, vajon milyen lehetőségeket, kihívásokat rejteget számunkra az elcsendesedés időszaka? Miben akar erősíteni, formálni? Talán mélyebben megtapasztalhatjuk kicsinységünket, emberi törékenységünket, azokat a buktatókat, amiken máskor átlépünk. Ezekben a napokban lehetőségünk nyílik arra, hogy gyakrabban nézzünk Jézusra, rászegezzük tekintetünket. A lelkünk mélyén érezzük, ő döntésre hív bennünket a magatartásunkkal, az életvitelünkkel kapcsolatban. Elmondhatjuk neki félelmeinket, vágyainkat, mindazt, ami nyugtalanít, gátol abban, hogy hűségesebb követői, társai lehessünk az úton. A szent 40 nap segíteni akar abban, hogy rendet rakjunk magunkban, és magunk körül. Erősíteni akar, hogy letisztultabban lássunk, és határozottan el tudjunk utasítani minden olyan ajánlatot, csábítást, ami eltéríthet Istentől, az Ő barátságától, az Ő szolgálatától. A bűnbánati időben tanuljunk Jézustól szelídséget, irgalmat, türelmet és alázatot. Példája adjon erőt, amikor a napi nehézségekkel, fájdalmas helyzetekkel kell szembenéznünk.”
Az imaórán résztvevők felé kérdéseket fogalmaztak meg: „Miért vagy, miért lehetsz hálás a jelenlegi élethelyzetedben? A családod, a barátaid, a közösséged mit értékelnek benned? Hogyan bátorítanak, ha elakadsz, elkeseredsz?” Arra kérték ugyanakkor őket, időzzenek el a szentírási igével, miszerint: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta…” (Jn 3,16)