Pünkösd vasárnapján a szatmárnémeti, a nagykárolyi és az atyai Szentlélek templomok ünneplik búcsújukat.
Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt Szűz Máriára, valamint az apostolokra - ennek emlékére tartja pünkösd ünnepét az egyház. Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ez az ünnep ugyanis a húsvét utáni ötvenedik napon van.
A Szentlélek kiáradása új tartalommal töltötte meg pünkösd napját a keresztények számára: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre.” (ApCsel 2,1-3) Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő golyócskák jelképezték, melyeket a templom mennyezetéről eresztettek alá. Pünkösd vasárnapján, illetve az ünnephez közeli hetekben tartják a bérmálkozásokat, amely a katolikus egyházban, a kereszténységben „nagykorúvá válást” jelenti. A szatmárnémeti Szent Antal templomban vasárnap kilenc órától, a Székesegyházban tizenegy órától bérmál Schönberger Jenő püspök.
A Szatmári Egyházmegyében június 4-én, Pünkösd vasárnapján a szatmárnémeti-, a nagykárolyi- és az atyai Szentlélek templomok ünneplik búcsújukat. Nagykárolyban vasárnap, fél tizenkettőtől várják a híveket a búcsúmisére, Atyában pedig délután kettőtől. Ez utóbbi helyszínen Barta Barnabás püspöki titkár, ifjúsági- és ministránslelkész mond szentbeszédet. A szatmárnémeti Szentlélek templom közössége pünkösd vasárnap este hat órára gyűl össze a búcsúra, de ezt megelőzően triduum, három napos felkészülés is lesz.
