Carlo Borromeo milánói bíboros-érsek a tridenti zsinat határozatainak első végrehajtója volt. Ünnepét halálának emléknapján, november 4-én tartja a Katolikus Egyház. Nevéhez fűződik Jézus halotti leplének Torinóba vitele.
Borromeo Károly a milánói hercegséghez tartozó lombardiai Arona grófjának fiaként született 1538. október 2-án. Édesanyját, Medici Margitot, aki IV. Piusz pápa húga volt, már csecsemőkorában elvesztette. Mostohaanyja, Tassea dal Verme klerikusnak adta a fiút, hogy legyen, aki elfoglalja a családnak fenntartott egyházi javadalmakat.
A 12 éves Károly reverendát öltött. A római bencés kolostor kommendátor apátjaként neki járó jövedelmet szétosztotta a szegények között. Tizenhat éves korában Páduába küldték, hogy jogot tanuljon. Tanulmányai befejeztével nagybátyját pápává választották, aki Rómába hívta, bíboros-államtitkárává és a milánói érsekség adminisztrátorává tette Károlyt. Magatartása, életvitele rendkívül világias volt szeretett bátyja, Frigyes haláláig. 1563-ban pappá és püspökké szentelték.
Borromeo Szent Károly titulussal a máramarosszigeti Borromeo Szent Károly plébánia rendelkezik, melynek búcsúját november 4-én délután 18.00 órától tartanak Nm. Ft. Böcskei László nagyváradi püspök szentbeszédével.
Szent Imre
Szent Imre herceg, a magyarok első királyának, Istvánnak és feleségének, Gizellának egyetlen életben maradt fia, valószínűleg Székesfehérváron született 1000 és 1007 között. Trónörökösi nevelése nagy gondossággal folyt: apja hagyományai és anyja vallásos szellemisége egyaránt formálták. 1015-től Gellért szerzetes irányításával tanult, és István király mindent megtett annak érdekében, hogy fiát királlyá nevelje. A herceg mély vallásossága és szüzességi fogadalma példamutató volt, és későbbi legendák „liliomos hercegként” emlékeztek meg róla.
Imrétől elvárták, hogy méltó házasságot kössön, ami biztosította volna a dinasztia fennmaradását, de kapcsolatuk szűzi maradt. 1030-ban talán maga vezette a magyar sereget a németek ellen aratott győzelemkor, ám a vadászaton érte halálos baleset: 1031. szeptember 2-án egy vadkan támadása következtében vesztette életét. Szent László király 1083-ban oltárra emeltette, ezzel Szent Imrét a magyar ifjúság példaképévé tette, akinek alakja a hit, a tisztaság és az önfeláldozás eszményét jelképezi.
Emlékének tiszteletére búcsút tartanak Kökényesden, november 5-én délelőtt 11.00 órától Ft. Czier István a szatmárnémeti Szent János Apostol és Evangélista plébánia plébánosának szónoklatával.
