Borromeo Szent Károly a tridenti zsinat szellemében vezette egyházmegyéjét, látogatta a plébániákat, fölkarolta a hitoktatás ügyét és zsinatokat tartott. Az utolsó egyházmegyei zsinaton így figyelmeztette papjait: „A lelkipásztori munkák miatt ne feledkezzetek meg saját lelketek üdvösségéről.”
Borromeo Szent Károly 1538-ban született Lombardiában, a Mediciek családjában. Gyermekkorától papnak készült, polgár- és egyházjogból is doktorátust szerzett. Nagybátyja, mikor IV. Piusz néven pápa lett, Rómába hívta és bíborossá kreálta majd kinevezte a Milánói Egyházmegye adminisztrátorává, római tartózkodási kötelezettséggel. Nagy szerepe volt a Tridenti zsinat utolsó szakaszának levezetésében. 1563 júliusában pappá, majd decemberben püspökké szentelték. IV. Piusz halála után Milánóba költözött. 1584-ben halt meg, 1610-ben V. Pál pápa avatta szentté.
Máramarosszigeti Borromeo Szent Károly Plébánia
Máramarossziget első templomát Szent Imre tiszteletére szentelték fel, mely valószínűleg 1050 és 1150 között épült. A korabeli időkben a gyulafehérvári Monoszló Péter és az egri András püspök is igényt tartott a felette való joghatóságra. (A történelem furcsa véletlene, hogy nem is olyan régen, augusztusban, pont Máramarosszigeten találkozott Kovács Gergely, gyulafehérvári, Ternyák Csaba egri érsek.)
A reformáció erős térnyerésének köszönhetően Máramarosban egytelen katolikus közösség sem maradt meg intézményesen. 1717-ben minorita szerzetesek érkeztek a városba, majd helyüket átvéve 1730-tól a piaristák folytatták a terület újrakatolizálását.
A piaristák gimnáziumot is alapítottak, majd 1736-ban hozzáfogtak a templom építéséhez. Az új templom alapkőletételére 1736 május 28-án került sor.
A barokk stílusban épült templomot Borromeo Szent Károly tiszteletére szentelték fel és a XVIII. század végére teljesen elkészült, azonban az 1872. évi tűzvészben leégett a templom. Az új templomot 1887-re fejezték be. Ekkor építették át neoreneszánsz stílusban a mellékoltárokat is. Ezek közül kiemelkedik Világosító Szent Gergelynek, az örmények megtérítőjének oltárképe. Ez annak is jele, hogy ekkor a városban sok örmény család élt. 1892-ben a budapesti Szervita templom főoltárjának mintájára átépítik a szigeti templom főoltárát is, amit Meszlényi Gyula szatmári püspök szentel fel.
A búcsúi szentmise november 4-én, csütörtökön, este 18 órakor kezdődik. Az ünnepi szónok Ft. Tímár Sándor P. Asztrik OFM kaplonyi plébános-házfőnök lesz.
