Digitalizálásra kerülnek a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Bibliotheca Laurenziana könyvtárának könyvei.
Az egyházi körökben leginkább keresett kiadványok feltöltésével kezdődött meg a Bibliotheca Laurenziana könyvtár gyűjteményének digitalizálása. A projektjet 2007. novemberében indították el azzal a céllal, hogy a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye ritka helytörténeti- és lelkiségi forrásmunkáinak tartalmát elektronikus formában is elérhetővé tegyék. 2008 májusában már folyamatban volt a legkeresettebb XIX. századi kiadványok (sematizmusok, évkönyvek, püspöki életrajzok) elektronikus szöveggé való átalakítása, majd a digitalizálási projekt második szakaszában megkezdték a szatmári egyháztörténeti fórum által javasolt hiánypótló kiadványok előkészítését és elektronikus változatuk feltöltését a könyvtár honlapjára. Jelenleg már több mint 30 könyvet, dokumentumot és kiadványt sikerült digitalizálni és közzé tenni, köztük sematizmusokat (így a sokat keresett 1904-es, száz éves sematizmust); történeti munkákat; a szatmári építészetről, templomokról szóló műveket (így például Muhi Sándor - Építészet Szatmáron című könyvét); életrajzi kiadványokat; és szentbeszédeket is. De a http://www.bibliothecalaurenziana.ro oldalon, a látogatók hamarosan olyan „könnyedebb" olvasmányokat is megtalálhatnak, mint a Dr. Czumbel Lajos által írt Május Királynője - Elmélkedések Szűz Máriáról, vagy a Bukovinai és Csángó Magyarok című könyv Schlauch Lőrincz-től. A kiadványok az oldalról le is tölthetőek, hiszen a dokumentumok többségének szerzőjogi tulajdonosa maga a Szatmári Római Katolikus Püspökség, az oldal működtetője. A szatmári történeti munkák, könyvek és kiadványok tehát végre rendelkeznek egy oldallal, ahol bárki, bárhonnan elérheti őket, ingyen le is töltheti.
A könyvtár történetéről
A Szatmári Egyházmegyei Könyvtár az egyházmegye megalakulását követően létesült, alapját pedig az Egerből kapott könyvek képezték. Ez az idők folyamán a szatmári püspökök könyvhagyatékaival és a káptalani könyvtárral gyarapodott. A korai gyarapítások között említésre méltó Klobusiczky Péter püspök tekintélyes hagyatéka, illetve a Hám János idejében történt könyvvásárlások, ám az állománybővítésben az igazán jelentős előrelépést Schlauch Lőrinc püspök hozta meg azzal, hogy egyesítette a püspöki és káptalani könyvtárat, illetve 1873-ban Török János hírlapíró és könyvgyűjtő könyvtárát megvásárolta, majd azt 1887-ben, Nagyváradra való távozásakor az egyházmegyének ajándékozta. Az egyre gazdagodó kollekciónak Meszlényi Gyula építtetett tágas épületet, a könyvtárat pedig a nagy adományozónak, Schlauch Lőrincnek emléket állítva - a Bibliotheca Laurenziana-ra keresztelte.
A könyvtárépítés eredménye a püspöki palota keleti szárnyában működő szemináriumhoz csatolt impozáns épületrész, amelyben jelenleg a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont könyvtára és az egyházmegyei könyvtár mellett az iskola torna- és díszterme található. Míg az első világháborút valahogy átvészelte a könyvtár, a szeminárium államosítása 1948-ban a Meszlényi püspök által felépített intézménynek és értékes állományának a végét jelentette. A közel másfél évszázadig gyarapodó gyűjtemény a felelőtlen, a múltat értékelni nem tudó kultúrvandalizmus áldozata lett. A pusztításból megmaradt könyveket a kolozsvári Román Akadémiai Könyvtárba szállították, ahol „feltárásukat" csak 1990 után kezdték el. Az egyházmegyei könyvtár mai formájában 2004-2006 között jött létre. Ebben az időszakban folyt a szatmári püspöki palota, a Hám János Iskolaközpontnak otthont adó szárny felújítása, s így 2004-ben a szatmári könyvtár is helyet kapott az intézményben. Az épületválasztás szerencsés volt, hiszen a könyvtár alapfeladata az oktatás segítése is: a szatmári egyházmegyei könyvtár jelenleg iskolakönyvtárként is és nyilvános egyházmegyei könyvtárként is működik.
További információkért a Bibliotheca Laurenziana-ról, illetve a digitális könyvek eléréséért látogassa meg a könyvtár honlapját!
