Húszan vettek részt a világiak irodája szemlélődő „zarándok-szombatján”, amely idén Kakastaréj környékére vitte a töltekezni vágyókat.
A természetjárásnál többet jelentett a Szatmári Római Katolikus Püspökség világiak irodája által szeptember 19-én szervezett „zarándok-szombat”, melynek idei célja a Kakastaréj környéke volt. Szatmár és Máramaros megyékből gyűlt össze az a húsz ember, akik Pakot Géza SJ, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum spirituálisa, Kujbus Márta világiak irodája referens, illetve Vincze Gabriella és Siklódi Olga önkéntesek vezetésével szemlélődtek a természetben. Már az induláskor útmutatást kaptak arra vonatkozólag, hogyan vegyenek részt, hogyan tekintsék útjukat: az élet maga is úton-levést jelent, az elindulás új utakra pedig a változást hozza el az életbe. A zarándokok Jézust követik, aki életében mindig úton volt.
Az impulzusokat csendidők, majd a személyes tapasztalatok megosztása követte. Ezek után mindenki megvizsgálhatta, mit jelent és mennyire fontos az életében a szabadság, melyek a hiteles, és melyek a nem hiteles vágyai. Az öt érzékre figyelve próbáltak jelen lenni a természetben, megtapasztalni a teremtett világot a maga valóságában. Tudatosították, Isten az útitársuk, ő jár velük együtt az úton.
Végül mindannyian választottak egy rövid szentírási szöveget, azt csendben ízlelték, ismételgették magukban – a lectio divina módszeréhez hasonlóan. A zarándok-szombaton résztvevők elmondták, imaként élték meg egész útjukat, amely ugyanakkor segített világosabban, tisztábban rátekinteni saját életükre is.
