Önmagáért szeressük Istent, ne azért, mert ő jó, mert valamit is adott. Így megtanulhatjuk azt, hogy rábízzunk mindent, ne kérjünk biztosítékokat - mondta az idősek világnapja kapcsán tartott szentmisén Schönberger Jenő püspök.
Az idősek világnapjához kapcsolódva szeptember 30-án, szombaton mutatott be a székesegyházban szentmisét Schönberger Jenő püspök. Ebben, már a szentmise elején a feltétlen szeretet "termésének" meghozatalára kérte a szépkorúakat: "Már hagyománya van, hogy a Székesegyházban mindig megemlékezünk az idősek világnapján azokról a testvérekről, akik az őszbe léptek, haladnak előre a korban. A természet is őszre váltott, termésre fordult. Aranylanak az almák, a gyümölcsök, itt a szüret ideje. A Jóisten is azt várja tőlünk, hogy termést hozzunk, a szeretet gyümölcseit. És testvéreim, ahogyan a növények nem kérnek cserébe semmit, úgy Isten bennünket is erre a szabad, önkéntes szeretetre akar nevelni, efelé haladjunk egész életünkben! Az Isten ingyen szeret, és szeretné, ha ezt megtanulnánk mi is. Ne azért szeressünk, mert mások szeretnek, ne azért, mert elvárunk másoktól valamit, hanem ingyen. A szeretetnek ebben az iskolájában - amit kereszténységnek is nevezünk -, nevelkedtünk, ebben élünk, ebben haladunk előre."
Szentbeszédében folytatta a megkezdett gondolatokat, a feltétlen, ingyenes szeretet mellé helyezve a ráhagyatkozás képességének szükségességét is: "Istent belépett az ember világába, emberré lett, csak azért, hogy visszavezessen minket magához, hogy mi az övéi lehessünk. Jó lenne elgondolkodnunk azon, mekkora ajándékot adott nekünk Isten az Oltáriszentségben - egyszülött fia van itt, és a szentáldozás által maga Isten akar bennünk lakni. Ő körülölel, véd, oltalmaz. Mit számít, hogy gyengülnek az izmaink, fájnak az izületeink, a kor lassan felemészti a testünket, ha mi Istennel vagyunk egyesülve, ha Isten bennünk él. Ha pedig majd ez az élet megszűnik, mi is Istenben élünk tovább. Ha ezt megértjük, akkor már nem lázadozunk, hanem elfogadjuk a sorsunkat, hagyjuk, hogy minden úgy történjen, ahogy történnie kell. Megtanuljuk egyre jobban szeretni az Istent. És ahogy a bevezető gondolatban is mondtam, az igazi szeretet ingyenes. Nagy ajándék, ha az ember előrehaladott kort érhet meg, mert akkor van ideje elgondolkodni és megérteni sok mindent. Ha pedig megérti, akkor könnyebb elfogadni. Ehhez pedig mindenek előtt az kell, hogy Isten ott éljen az emberben. Önmagáért szeressük Istent, ne azért, mert ő jó, mert valamit is adott. Így megtanulhatjuk azt, hogy rábízzunk mindent és ne kérjünk biztosítékokat."
Szentbeszéde végén a püspök atya kérte az időseket, tanítsák meg a gyerekeket imádkozni, az Istennel lenni, hogy majd ők úgy emlékezhessenek nagyszüleikre, mint akik elvezették őket Istenhez. Megköszönte ugyanakkor, hogy imádkoznak az egyházmegyéért, a hivatásokért, főpásztorukért.
A szentmise záró áldása előtt még elhangzott az "idősek imája", majd az alkalom szervezője, a Kórházpasztorációs Iroda szeretetvendégségre hívott minden jelenlévőt a templom udvarára.
