Június 5-én, szombaton tartották a Szatmári Egyházmegye ifjúsági csoportvezető-képzőjének második alkalmát.
Az egy héttel ezelőtti csoportvezető-képző programjához hasonlóan, a játékok, beszélgetések és személyes találkozások mellett nagy hangsúlyt fektettek az új csoportvezetők kiképzésére, akiket a későbbiekben egy tapasztaltabb társuk, mint „keresztszülő” (mentor) fog segíteni a közösségépítésben.
A mostani alkalom csúcspontja a délutáni Szentségimádás volt, ahol az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztusra bízhatták életüket és szolgálatukat.
A jelenlévők élménybeszámolóiból válogattunk néhányat:
„Szükségünk van a személyes találkozásra, - ez bebizonyosodott a hétvége folyamán is. Élőben beszélgetni, tervezni, játszani, ismerkedni, egymástól tanulni, elfogadni, Isten segítő kezeit érezni, teljesen jelen lenni, talán ezek az apróságnak tűnő dolgok adják a mi személyes találkozóink varázsát. Bízunk abban, hogy egy ilyen helyzetben is programjainkkal örömet tudunk majd csalni a gyerekek arcára.” – Antonia
„Szerintem fontos volt a képző, mivel ezzel megismerhettük a csoportvezető társainkat és egy minimális képzésben volt részünk az elkövetkező programokra.” – Erik
„Nevetés, boldogság, elmélkedés, új barátok, Szentségimádás, tanulás… Ezekkel a szavakkal tudnám leírni leginkább ezt a napot. Bár mindenki egy fárasztó hétnek mondott búcsút, egy szívvel vártuk a találkozást és lelki feltöltődést. Egy fantasztikus élmény volt, ahol amellett, hogy jobban megtudtuk ismerni egymást, bővítettük tudásunkat a „csoportvezetősdiről” és egy lépéssel közelebb kerültünk Istenhez. A nap foglalkozásaiból nem maradtak ki a játékok sem, amik a legjobb módszerei a lelki falak lebontásának és a társaság összekovácsolódásának. Az új csoportvezetők, bár remegő szívekkel kezdték a napot, végül ők is bátran nyitottak a társaság felé és mertek segítséget kérni, illetve kérdéseket feltenni. Végül kijelenthetem, hogy ez egy felejthetetlen nap volt, - ahol mindenki, problémákat félretéve élvezte az együtt töltött időt és lelki feltöltődéssel ment haza.” - Blanka és Kinga
„Elsőéves vagyok, most voltam először csoportvezető képzőn. Még nem tudtam hogy fog lezajlani és mit fogunk csinálni, elég zárkózott vagyok, ezért biztos voltam benne, hogy nehéz lesz megnyílni. Nagy meglepetésemre nagyon nyitott közösség fogadott és nem volt nehéz nekem is nyitnom a többiek felé.” - Lizi
„Örültem, hogy a képzőt személyes jelenléttel tudták megszervezni. Az online találkozások után ezt már mindenki várta. Jó volt látni az ismerős és az új arcokat. Számomra fontos volt, hogy az újakat látva mindig akad bátor jelentkező, aki a missziós küldetésnek eleget téve a krisztusi tanítás továbbadására törekszik és vállalja azt amiben ő hisz.” – Kevin
„A találkozás várakozásával érkeztem mindkét eseményre. Öröm volt viszont látni azokat a társaimat, akikkel együtt indultam, de ennél is nagyobb kíváncsisággal álltam az új ismeretségek elé. Összességében jó volt megtapasztalni az emberekben a még mindig élő tettrekészséget, vidámságot és nyitottságot, és azt, hogy ismét egy olyan csapat állt össze, aminek szívügye, hogy egyházmegyénk fiataljait úgy a plébániai, mint a nagyobb körökben megrendezett tevékenységekbe, de első sorban Isten közelségébe bevonja.” – Krisztina
Fotó: Merkli Márk
