Augustus 20-án, Szent István király ünnepén Schönberger Jenő püspök szentmisét mutat be a Székesegyházban, majd megkoszorúzzák a magyar Szent szobrát.
I. Szent István király – születési nevén Vajk magyar nagyfejedelem, az első magyar Árpád-házi király, a keresztény magyar állam alapítója és az első magyar katolikus szent.
996-ban vette feleségül II. Henrik német-római császár húgát Gizellát, akivel kötött házassága megerősítette hatalmi pozícióit. 997-től magyar fejedelem és az ezredfordulón történt megkoronázása eredményeként, Isten kegyelméből uralkodó magyar király. A magyarok országát, a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény Magyar Királysággá alakította át. Ez az államalakulat 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt és a 20. századig fennmaradt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő magyar törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, és az ellene törő lázadásokat leverte.
Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet.
Szent István a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fővédőszentje. Ünnepén, vasárnap, 9 órától szentmisét celebrál Schönberger Jenő püspök a szatmárnémeti Székesegyházban, majd 10 órától megkoszorúzzák a bejárat melletti Szent István szobrot.
