2024. július 29. és augusztus 3. között tartották Rómában a XIII. Nemzetközi Ministránszarándoklatót, melyen 15 országból mintegy 50 ezer ministráns vett részt. A találkozó kapcsán kérdeztük Ft. Mayer Nándor spirituálist, egyházmegyei ifjúsági és ministráns lelkészt, aki a Szatmári Egyházmegye ministránsait elkísérte.
Milyen élményeket és tapasztalatokat szereztek a Szatmári Egyházmegye ministránsai a XIII. Nemzetközi Ministránstalálkozón Rómában? Hogyan zajlott a találkozó?
A XIII. Nemzetközi Ministránstalálkozóra több ezer fiatal érkezett az Örök Városba, köztük a Szatmári Egyházmegye 18 fiatalja is. Bár ez a szám kevésnek tűnhet, annál nagyobb volt az az érzés, hogy erősen összetartottunk. Itthon a ministránsokkal szentmisét ünnepeltünk, ahol a zarándoklatot felajánlottuk Istennek. Ezt követően Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök atyánk fogadott minket, és bátorította fiataljainkat, hogy szolgálatukat, amelyet az oltár mellett végeznek, osszák meg másokkal, és legyenek közel embertársaikhoz. A püspök atya arra kért mindannyiunkat, hogy imádkozzunk érte és egyházmegyénkért az Örök Városban.
A főpásztorral való találkozó után elindultunk Debrecen felé. Rómába való megérkezésünk után a Szent Péter-bazilikához indultunk, ahol imádkoztunk egyházmegyénkért, püspök atyánkért, papjainkért, fiataljainkért és mindazokért, akik imát kértek tőlünk.
Vasárnap közösen elmentünk a Vatikáni Múzeumba, majd részt vettünk egy olasz nyelvű szentmisén, ezt követően pedig ellátogattunk a Hadrianus által építtetett Angyalvárba. A következő napokban intenzívebb programjaink voltak.
Hétfőn ellátogattunk a Lateráni-bazilikához, ahol Ferenc Szentatyáért imádkoztunk. A bazilika után mindannyian térdelve mentünk fel azon a lépcsőn, amelyen a hagyomány szerint Krisztus ment Pilátushoz a keresztre feszítése előtt. Ezt követően elmentünk a Santa Maria Maggiore templomba, ahol megcsodálhattuk a szent jászol ereklyéjét és azt a Szűz Mária-ikont, amelyet a hagyomány szerint Szent Lukács evangélista festett, és amely előtt Ferenc pápa minden apostoli útja előtt és után imádkozik. A bazilikák meglátogatása után elmentünk a Colosseumhoz, ahol lehetőségünk volt megtekinteni a régi római maradványokat.
Kedden megcsodáltuk a Szent Péter-bazilika belső terét. Bár sok rész le volt zárva és újítás alatt volt a Jubileumi Évre készülve, nem tudtunk betelni mindazzal, ami bennünket várt. A délután a találkozó csúcspontját jelentette: a pápai audiencia, ahol több mint 50.000 fiatallal együtt imádkozhattunk Ferenc pápával. A pápa beszédében kiemelte, hogy a „Veled” (Iz 41,10) azt jelenti, hogy közelebb kerülünk Istenhez és egymáshoz. A Szentatya beszéde után közvetlenül is találkozott ministránsokkal. Ezen a találkozáson két szatmári egyházmegyés ministráns is részt vehetett: Reiz Szilárd József és Pfeifer Krisztián. Az öröm és a tapasztalat kimondhatatlan volt mindannyiunk számára.
Szerdán közösen vettünk részt a magyar misén a falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, amelyet Martos Levente Balázs püspök atya celebrált püspök- és paptestvéreivel együtt. A szentmise után kimentünk a tengerhez, ahol fotózkodtunk és megmártóztunk.
Csütörtökön elmentünk a Piazza Navonára, majd a Trevi-kúthoz, a Pantheonhoz, a Loyolai Szent Ignác-bazilikába, végül a napot közös vacsorával zártuk a Tiberis-szigeten.
Bár még mindig az élmények és az érzések hatása alatt vagyunk, hiszem, hogy mindannyian lelkiekben fejlődtünk. Köszönetet szeretnék mondani püspök atyánknak, hogy mindenben támogat minket és szívén hordozza ministránsainkat! Köszönöm munkatársaimnak, Csiszár Lórántnak és Tyukodi Bea SJC-nek minden munkájukat és segítségüket. Végül pedig köszönöm fiataljainknak, hogy vállalják a szolgálatot és képességeiket kamatoztatják környezetükben.
Alább három fiatal ministráns osztja meg római élményeit:
A sok szép bazilikák mellett Róma egyik leghíresebb és Európa egyik legnagyobb szökőkútját, azaz a Trevi kutat is megcsodálhattuk, amelybe érmeket dobva különböző kívánságokat is megfogalmazhattunk. A zarándoklatunk során meglátogattuk a Villa Borgheset is, mely nagyságával és szépségével teljesen elvarázsolt. A római tengerpartra is eljutottunk, ahol a felfrissülés mellett, a naplementében is gyönyörködtünk. „Az égig erő templom” a Pantheon története és épülete is megragadta a jelenlevők figyelmét, illetve a Spanyol lépcsők tetejéről egész Rómát megcsodálhattuk. A Trastevere körüli esti sétáláskor megtekinthettük Róma épületeinek egy részét kivilágítva is, melynek élményét csak az tudja igazán elmondani, aki azt átéli.
Róma csodálatos, egyszerűen gyönyörű, nehéz szavakkal kifejezni mindazokat az érzéseket, amiket ott átélhetsz. A híres épületek, a bazilikák, a sok szökőkút, az ereklyék értéke és szépsége minden ministráns szívet megragadta, de mindezt nehéz jellemezni. Mindezeket át kell élni. Gyere majd el te is velünk az örök városba!
Gaja Dóra
Ez alatt az egy hét alatt a hatalmas bazilikák mellett - Szent Péter, Lateráni, Santa Maria Maggiore és a falakon kívüli Szent Pál bazilika (ahol részt vettünk a magyar szentmisén) - Róma más nevezetességeit is meglátogattuk, mint a Vatikáni Múzeum, az Angyalvár, a Colosszeum és a Szent Lépcsők. A bazilikákban Isten tagadhatatlanul éreztette erejét, a spirituális jelenlét erősen kitűnt még a nagy tömegben is. Mindamellett, hogy pár percet a bazilikák szentélyeiben imádkozva töltöttünk, bőven volt időnk az építészeti remekműveket is megcsodálni. Bár csak a bazilikákban számítottunk Isten jelenlétére, Ő végig kísérte utunkat a többi látványossághoz is. A Vatikáni Múzeumban a régi és új keresztény (és nem csak) művészeti tárgyak az akkori emberek hitét tükrözték; az Angyalvárban a legfelső kilátónál Szent Mihály arkangyal védelme vett körül minket; a Szent Lépcsőkön pedig mi magunk is megszenvedtünk, miközben Isten védő keze ösztönzött minket a folytatásra.
A kirándulás folyamán lelkiekben és testiekben egyaránt gazdagodtunk és pozitívan tértünk haza.
Láng Blanka
A ministránstalálkozó, amelyet Rómában szerveztek meg, központi része a pápai audiencia és a magyar ajkú ministránsok számára a magyar szentmise. Nagy örömömre szolgált, hogy találkozhattunk Őszentségével, Ferenc pápával. Az áldás után azok, akiknek lehetőségük adatott, kezet is foghattak vele. Ekkor két érzés kavargott bennem: hála és izgatottság.
A magyar szentmisén, amelyet Exc. és Ft. Martos Levente Balázs, esztergom-budapesti segédpüspök mutatott be, szentbeszédében kiemelte, hogy „a szentmisének az egyik imádsága, amelyet ti is megfigyeltetek már, és amely így hangzik: ‘hálát adunk neked, hogy színed előtt állhatunk és szolgálhatunk neked’ (II. Eucharisztikus ima), odaállni az Isten szent színe elé, odaállni az ő színe elé végtelen kicsiny emberként; meghívott, hogy másokért felemeljem és összetegyem a kezemet; a szeretete átölel és magához vonz.”
Számomra nagy öröm volt látni a sok ministráns társamat. Bár nem mindenki tevékenykedett a szentélyben, mégis tudtuk, hogy mi a templom hajójában is szolgáltuk Istent. Ebben a szentmisében adtunk hálát, hogy Isten meghívott az ő szolgálatára, és kértük, hogy továbbra is segítsen minket szolgálatunk alatt.
Reiz Szilárd József
