Giovanni di Pietro Bernardone 1181. szeptember 26-án született Assisiben. Édesanyja csak Francesconak (franciácska) becézte, így ragadt rá a Ferenc név.
Giovanni részt vett a Perugia elleni hadjáratban, ahonnan súlyos betegen tért vissza, majd két évvel később, az újabb hadba indulása előtt látomása volt, amely után élete gyökeres változást vett. Helyreállította a San Damiano-templomot, ahol a látomást látta, valamiont a Santa Maria degli Angeli kápolnát is (Porciunkula).
Életvitele sok fiatalt megragadott, akik számára életszabályt írt, amely életszabályzatot III. Ince pápa jóváhagyta. 1219-ben Szentföldre zarándokolt, ahol párbeszédet folytatott Melek-el-Kamel szultánnal. 1224. szeptember 14-én megkapta a stigmákat, majd 1226. október 3-án szenderült el a Poverello di Dio (Isten szegénykéje) néven is ismert Ferenc.
IX. Gergely pápa 1228. július 16-án avatta szennté.
Bosabányai Assisi Szent Ferenc Plébánia
A településre 1778-ban cipszereket és szlovákokat telepítettek. A magyar nyelvben Borsa (személynév) néven említett települést a cipszerek népetimológiával Pfefferfeldnek nevezték. A bányatulajdonosok hanyagsága következtében a lakosok szétszéledtek, a mai bányatelep a XX. század második felében fejlődött ki. A vidék katolikusait először a dési ferencesek, majd a nagybányai minorita misszionáriusok keresték fel, Borsabánya később Nagybocskó, 1789-ben Felsővisó filiája lett, a plébánosa halála után Rónaszéké.
1806-1817 között Borsabánya önálló lelkészség, majd ismét Visó filiája. 1835-1872 között ismét önálló lelkészség, majd megint Visó filiája. 1922-ben lett ismét önálló. A plébánia megszűnése minden alkalommal azért történt, mert a bányaművelés szünetelése következtében az emberek szétszéledtek.
A mai templom 1926-ban épült és Szent Ferenc tiszteletére szentelték fel.
A templom búcsúját október 2-án ünneplik, a 10 órakor kezdődő román, illetve a 12 órakor kezdődő magyar szentmisék szónoka Ft. Oláh Zsolt felsővisói plébános lesz.
