Szentignáci lelkigyakorlatot tartottak július 7-9 között, Szatmárnémetiben, a Megmaradás Házában.
Szentignáci lelkigyakorlatot tartottak július 7-9 között, Szatmárnémetiben, a Megmaradás Házában, melynek keretet a kút, mint szimbólum adott. P. Pakot Géza, jezsuita szerzetes bevezetőjében elmondta, a lelkigyakorlat mindig közösségi tapasztalat. „Amikor összejövünk, egymást is hordozzuk. Csak akkor tudunk emelkedni, ha sugározzuk azt, ami bennünk van és ezáltal a másik ember is emelkedni tud. Isten is velünk lelkigyakorlatozik, ez a szeretet, együtt mozdul velünk. Benne járunk ezen az úton, és azt akarja, hogy megteljünk. A lelkigyakorlat egész idő alatt működik. Az észlelésünkön múlik, mennyit tudunk ebből felfogni.”
Ezt követően a résztvevők különböző imagyakorlatok, bibliai részek segítségével mélyítették hit-tapasztalataikat, melyben fontos szerepet kapott a kiscsoportban való megosztás. Néhány gondolat a zárókörben elhangzott tapasztalatokból:
- fontos üzenet volt számomra, hogy mindig van remény az új életre,
- ösztönzést kaptam arra, hogy tanuljak meg következtetni, ne csak a részleteket lássam
- újból megtaláltam a prioritást a mindennapokban,
- a legnagyobb mélységben is felfedezem Istent,
- kell ez a környezet, a közösség, hogy mindezeket átgondoljam, tisztábban lássak,
- belülről várjam az impulzust, ne kívülről. Vannak már terveim, hogyan tudnék több „gyümölcsöt” hozni.
