Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus pénteki napján, a Hit napján, az eddiginél sokkal több zarándok érkezett a Hungexpo-ra. Az eddigi résztvevők számát a külföldről, főleg az Erdélyből érkezők is gazdagították, illetve ezen a napon érkeztek meg az egyházmegyénk által szervezett zarándoklat résztvevői is. A nap végén pedig a Kongresszus elköszönt a rendezvényközponttól.
A laudesben Josip Bozanić horvát bíboros felidézte egykori elődjének, Boldog Alojzije Stepinac zágrábi érseknek 1938-ban, a budapesti Eucharisztikus Kongresszuson elmondott beszédét, melyben a háború egyre valóságosabb veszélyét szem előtt tartva arra utalt, a híveknek szilárd hittel kell hinniük, hogy „igenis létezik mindenható Szeretet”, és az Eucharisztia „a szeretet aranykapcsa”, mely „egyesíti az egyéneket, a különálló családokat, a népeket és nemzeteket”.
A bíboros a reggeli dicséret olvasmányából kiindulva arról beszélt, hogy Isten logikája „feje tetejére állítja szokványos, berögzült elképzeléseinket”, mikor a gyöngeséget, mint Krisztus hathatós működésének lehetőségeként mutatja be. A kicsinyek és gyöngék azok, akik minden körülmények között bíznak Istenben, és menedéket képesek találni az Ő erejében.
Ha elismerjük kicsinységünket és gyöngeségünket, akkor rálelünk Jézusra, aki „ismeri törékenységünket és táplálékká lesz számunkra utunkon”. – zárta gondolatait a bíboros-érsek.
A délelőtti katekézisben Dominik Duka, a prágai főegyházmegye érsekének gondolatait hallhatták a zarándokok, aki kiemelte, hogy az Eucharisztia a világ üdvössége, ezért a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus teljes elsőbbséget élvez minden más ünnepséggel szemben. Az Eucharisztia egyesíti az eget és a földet, magába fogadja és áthatja az egész teremtést. Az eucharisztikus „átváltozás” kezdete „annak a végső és nagy átalakulásnak, melyre az egész teremtés rendeltetett”, majd hozzátette: az Eucharisztia elképzelhetetlen az Egyház, Jézus tanúinak közössége nélkül.
Duka bíboros beszélt Magyarország mély keresztény gyökereiről is: „A Visegrádi Együttműködés tagjaként csak megerősíteni tudom, hogy Szent István, Szent Vilma, Szent Margit, Szent Erzsébet és Szent Kinga összeköt bennünket, hiszen néhányan a mi szentjeinkkel, valamint a lengyel szentekkel, de a német vérből származókkal is rokonságban állnak. Továbbra is érvényes a mondás: Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk.” – mondta a bíboros.
Budapestet méltatván a magyar fővárost az egyetlen világvárosnak nevezte Bécstől keletre, és minden demokrácia alapjának titulálta a Parlamentet. Kiemelte, hogy miközben vasárnap „Péter utóda, Ferenc pápa a Hősök terén ünnepli az Eucharisztiát, Lengyelország prímását, Stefan Wyszyński bíborost boldoggá avatják Varsóban” – egyúttal elnézést kért, hogy a pápai szentmisén nem lehet ott, éppen emiatt.
A nap leginkább várt eseménye Áder János, magyar államfő tanúságtétele volt. Előadását a „véletlen, vagy a Jóisten akarata?” kérdése köré építette fel, kiemelve csak rajtunk múlik, hogy a kapott jeleket sztorinak vagy példázatnak tekintjük.
Három rövid történet segítségével a köztársasági elnök rávilágított, hogy sokan úgy képzelik el Isten segítségét, aki úgy segít, hogy mellékjük lép az utcán, vagy leül az ember mellé a padra… „Az én tanúságtételem: Ha rábízod magad, és szívedben, lelkedben, cselekedeteidben keresed Istent, akkor meg is találod” – zárta beszédét az államfő, aki hatalmas tapsot kapott hallgatóságától. Visszatérte után pedig meghatottan jegyezte meg: „engem még sosem tapsoltak vissza”, és Isten áldását kérte a zarándokokra.
A Hungexpo utolsó szentmiséjén felcsendült a Budapest-mise, melyet kifejezetten erre az alkalomra írtak. A szentmise főcelebránsa Jean-Claude Hollerich, luxemburgi bíboros volt, aki szentbeszédében a világjárvány okozta félelemről beszélt, valamint kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a hit Európában „nagyon kicsi láng lett; és egy olyan hit, amelyet ez a keresztény világ már nem hordoz, könnyen meginoghat.”.
Ferenc pápa szavaival buzdítva emlékeztette a jelenlévőket, hogy „az Istenben – az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben – való hit, arra hív minket, hogy nyissuk meg a világot testvéreink előtt. Mivel Isten minden embert szeret, hitünk arra indít bennünket, hogy minden rászorulónak felebarátjává tegyük magunkat”.
Homíliája végén Hollerich bíboros így imádkozott: „Jézus, az örök élet kenyere, siess segítségünkre gyengeségeinkben!”
Az ebédszünetet követően, fakultációkkal folytatódott a délután, este pedig a Papp László Budapest Sportarénában szervezték meg a Forráspont Ifjúsági Estet.
