Schönberger Jenő püspök virágvasárnap azt kérte híveitől, járjanak boldogan Krisztus nyomában, mint igazi keresztények, akik tudják, hogy Krisztus már megváltotta őket.
Lélekben már felkészülhettek húsvétra a katolikus hívek, akik virágvasárnap ellátogattak a templomokba és részt vettek a szentmisén. Krisztus, szenvedése és kereszthalála előtt bevonult Jeruzsálembe, ahol a tömeg ujjongva, a kiváltságosoknak kijáró tisztelettel fogadta, pálmaágakat tört le és borított elé az útra, – ezt a mozzanatot emeli ki virágvasárnap, és erre emlékezve szentelnek ilyenkor barkát. Ugyanebben a szentmisében azonban megjelenik a passió is, Krisztus szenvedésének és halálának története, amely mindenkinek lehetőséget ad a további elmélkedésre, a közelgő ünnep üzeneteinek közelebb hozatalára.
A szatmárnémeti Székesegyházban délelőtt tizenegytől Schönberger Jenő püspök mutatta be a legszentebb áldozatot. A szentmise elején asszisztenciájával a bejáratnál összegyűjtött barkához vonult, ahol megáldotta azt. Onnan hangzott el az evangélium és onnan szólt a főpásztor a hívekhez: „Ezzel a szertartással lépünk be Urunk szenvedésének történetébe – ahogyan a bevezetőben megfogalmazza az Egyház, Krisztus misztériumába, szenvedésébe és feltámadásába. A húsvét ünnepe most kezdődik. Pár nap és belépünk a szent háromnapba: nagycsütörtök este, nagypéntek, nagyszombat, a vigília és utána húsvét vasárnap kicsúcsosodik a mi ünneplésünk. A húsvét három nap, testvérek, nem egy és nem a sonka szentelése. Engednünk kell magunkat belesodorni abba a történetbe, ami jelenvalóvá lesz, mert most, a mi életünkben történik! Krisztus akar most bevonulni általunk a világba, de először a mi szívünkbe. Nyissuk nagyra a szívünk ajtaját! Engedjük, hogy a liturgia magával sodorjon minket. Krisztus maga sodor be minket az üdvösség történetébe. Lépjünk az Ő nyomába! De ne úgy, mint az ujjongó tömeg, amely ma még hozsannázik, holnap pedig a megfeszítését kéri. Nem úgy, mint Júdás, aki latolgatja, mennyit ér neki az árulás? Nem úgy, mint a főpapok, akik előre elhatározzák vesztét. Nem úgy, mint Péter, aki fogadkozik s aztán majd megtagadja. Hanem úgy, mint igazi keresztények, akik tudják, hogy Krisztus már megváltotta őket, és örömmel járják azt az utat, amit Krisztus járt, mert az az út a dicsőségbe vezet. Ez a mi életünk értelme. Ha ezt elveszítjük, akkor hiába éltünk.”
Az olvasmányok után, a hagyományok szerint a Székesegyház kórusa a passiót énekelte, amelyet a hívek ülve hallgattak. A szentmise végén mindenki vehetett a barkából, és magával vihette azt haza. A szatmárnémeti székesegyházban nagycsütörtökön tíz órától kezdődik majd a krizmamise, amikor megszentelik a keresztelendők olaját, a krizmát és a betegek olaját. Ugyanazon a napon este hét órától kezdődik a szentmise az eukarisztia alapításának az emlékére. Nagypénteken délután három órától keresztúti ájtatosságot tartanak, majd este hét órától kezdődik a nagypénteki szertartás passióénekléssel. Nagyszombaton reggel héttől látogatható az Oltáriszentség a szentsírnál, és este fél kilenctől kezdődik a feltámadási vigília szertartás – többek között tűzszenteléssel, a húsvéti gyertya meggyújtásával, a keresztségi fogadalmak megújításával, a szentmise végén körmenettel és ételszenteléssel. Húsvét vasárnap és húsvéthétfőn a szentmisék a szokott, ünnepi rendben lesznek: reggel héttől, kilenctől, tizenegytől és este hattól.
