P 266 / 2013
HÚSVÉTI ÜZENET
Kérem a kedves Paptestvéreket, hogy Húsvét első napján olvassák fel a szentmisén.
Főtisztelendő Pap- és Szerzetes Testvérek és Nővérek, Krisztusban Szeretett Híveim!
„Boldogság: kincset érni másoknak. Embereket boldoggá tenni, ez a boldog emberek álma. Ha te magad boldog vagy, akkor az egyetlen, ami hiányzik neked: mások boldogsága." Phil Bosmans, flamand szerzetespap gondolatai ezek, aki ilyen címmel jelentette meg kötetét: Szeretlek téged, ember. Kedves Testvérek, a fenti sorok nagyszerűen összefoglalják Húsvét üzenetét. Isten is erről vall a Szent Három Nap ünneplésében: szeretlek téged, ember. Szeretlek s ezért az egyedüli célom, hogy boldoggá tegyelek. A második Isteni Személy, a Fiú megtestesülése, élete, kereszthalála és feltámadása a bizonyíték arra, hogy minden ember kincset ér Isten számára, aki úgy szeretett minket, hogy egyszülött Fiát adta értünk. A boldog Isten álma, hogy az embereket boldoggá tegye. És valljuk be őszintén, mi sem szeretnénk mást, kevesebbet, mint ezt a boldogságot.
A húsvéti esemény leírása először nem boldog, hanem teljesen kiábrándult és csalódott, vagy félelemtől bezárkózott emberekről szól, mint az emmauszi-, és a többi tanítvány, vagy Jézus holttestét maguknak megtartani akaró kenetvivő és síró asszonyokról. Nem mondhatjuk őket boldognak, mégis éppen velük történt valami, ami teljesen megváltoztatta őket, kivirágoztatta életüket, boldog emberek lettek. Mi történt? Találkoztak a feltámadt Krisztussal. Jóllehet a feltámadás eseményének nem voltak szemtanúi, de a feltámadt Jézus telehintette jelekkel azok útját, akik keresésére indultak. Otthagyta maga mögött az üres sírt, hogy abból olvassák ki az üzenetet: ő nem halott, hanem él. Otthagyta az összehajtott kendőket, hogy abból következtessenek arra: nem lopták el a testét, hanem ő maga lépett ki a lezárt sírból. Kertésznek álcázta magát Mária Magdolna közelében, hogy annak hangjából olvassa ki azt a boldogító valóságot, hogy gondol rá, és név szerint ismeri őt. Idegenként csatlakozott a két emmauszi tanítványhoz, hogy annak mondják el bánatukat, aki majd megvilágítja értelmüket, és rádöbbenti őket arra, hogy ő velük marad, és kísérőként velük járja életük útját.
Kedves Testvérek! Jézus ma sem viselkedik másként. A világ, de a mi életünk is, tele van jelenlétének apró jeleivel, csak meg kell azokat látnunk.
Egyházmegyénk tíz éves lelkipásztori terve minden évének az volt a célja, hogy segítsen felfedezni ezeket a jeleket, melyek elindíthatnak mindenkit a Feltámadott Jézussal való találkozás útján. Az utóbbi két év, a Misszió Éve végső szakaszában vagyunk, ami már feltételezi, hogy mindazok, akik készséges szívvel és kitartóan keresték a Krisztussal való találkozást az Eucharisztia, a Biblia, az Imádság, a Hivatások és a Szeretetszolgálat éveiben, találkoztak is vele. Az apostolokhoz és az asszonyokhoz hasonlóan megváltozott az életük. Érzik, hogy minden nehézség ellenére Istennel boldogok. Ezekhez a boldog emberekhez szól a Misszió Éve, mert hiszem, hogy az ő számukra is egyetlen dolog hiányzik még: mások boldogsága. Ez a missziós lelkület indította útra a tanítványokat és késztetett áldozatra a történelem folyamán minden keresztényt. Ez a mások boldogságát kereső lelkület indít el ma is testvéreink felé, akikről biztosan tudjuk, hogy „Krisztusban nekik is föl van ajánlva az üdvösség, mint Isten kegyelmének és irgalmának ingyenes ajándéka. Ennek meghirdetése kiemelkedő és helyettesíthetetlen fontossággal bír a sokféle missziós munkában, mivel bevezet Isten szeretetének titkába, aki szoros személyi közösségre hív Krisztusban, és megnyitja a megtérés útját." (Redemptoris missio 44) Ebben a munkában mindenki a maga hivatásának megfelelően kell, hogy részt vegyen. A papok, a szerzetesek és a hitoktatók nemcsak életükkel, de szavukkal is kell, hogy hirdessék az evangéliumot.
Mit kell tartalmaznia a missziós igehirdetésnek? Boldog II. János Pál pápa egyik körlevélében így fogalmaz: „A hithirdetés tárgya Jézus Krisztus, akit megfeszítettek, meghalt és feltámadt: Őáltala szabadulunk meg teljesen és ténylegesen a gonosztól, a bűntől és a haláltól; Őbenne ajándékozza Isten az új életet, az isteni és örök életet. Ez a jó hír, amely az embert és az emberiség történetét megváltoztatja." (Redemptoris missio 44)
Kedves Testvéreim a szolgálatban! Szentatyánk, Ferenc pápa biztatása nekünk is szól: „Soha ne engedjünk a pesszimizmusnak és a csüggedésnek, annak a keserűségnek, amelyet az ördög mindennap felkínál. Bizonyosságunk van, hogy a Szentlélek erős fuvallatával bátorságot ad az Egyháznak az evangelizáció továbbviteléhez és új módszerek kereséséhez. A keresztény igazság vonzó és meggyőző, mert válaszol az emberi lét legmélyebb szükségletére. Meggyőző módon hirdessük, hogy Krisztus minden ember egyedüli Üdvözítője. Ez ma ugyanolyan hiteles üzenet, mint a kereszténység kezdetén." (Első beszéde a bíborosokhoz)
Hinni akarunk ebben, mégis sokszor elkedvetlenítenek, letörnek a sikertelenségek. Ilyenkor jó, ha megkérdezzük magunktól, vajon evangelizációs próbálkozásaink sikertelenségének nemde az a fő oka, hogy nem a hitünkről beszélünk? Vagy ha beszélünk, akkor nem a lényeget hirdetjük, és elmulasztjuk meghívni hallgatóinkat a megtérésre. Szent Péter Pünkösdkor egyetlen beszédével - amit az első olvasmányban hallottunk -, háromezer férfit vezetett a megtérésre. Mi gyakran háromezer szentbeszédet mondunk, és jó, ha egy ember megtér. Ideje lenne változtatni az arányokon.
Szent Pál apostol igehirdetésének is ez a középpontja: „Nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről." (1Kor 2,2) A csupán földi értékekben gondolkodó ember nem látja meg, hogy Isten az embert erkölcsileg és kegyelmileg akarja naggyá tenni. Krisztus a szolgálatnak, az önfeláldozásnak és a szenvedésnek az útját választotta, ami előtt a pogányok és a zsidók is értetlenül állnak. A hívő azonban felismeri Isten bölcsességét, amikor látja, hogy Isten a gyermekévé teszi és megszenteli a gyarló embert. Ezért hangsúlyozza újonnan megválasztott Ferenc pápánk a bíborosok testülete előtt mondott beszédében: „Amikor kereszt nélkül járjuk utunkat, amikor kereszt nélkül építkezünk, és amikor egy kereszt nélküli Krisztust vallunk, nem vagyunk az Úr tanítványai. Világiak vagyunk. Püspökök, papok, bíborosok, pápák vagyunk, de nem az Úr tanítványai. Legyen bátorságunk az Úr jelenlétében járni az Úr keresztjével", amit feltámadásával győzelmi zászlóvá tett.
Kedves Testvéreim! Krisztus meghalt értünk és feltámadt, hogy elmondhassa nekünk: Isten számára a mi boldogságunk a legfontosabb. Ha elhisszük neki, akkor biztosan elvezet magához, találkozni fogunk vele és betölt a maga boldogságával, és semmi más nem fog hiányozni nekünk, csak az, hogy másokat is elvezessünk erre a boldogságra. Adná Isten, hogy már itt tartanánk!
Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves testvéremnek allelujás, boldog húsvéti ünnepeket.
Főpásztori áldásommal:
Szatmárnémeti, 2013. március 31. Húsvét ünnepén † Jenő püspök
P 267 / 2013
Húsvéti gyertya
A húsvéti gyertya a feltámadt Krisztust jelképezi. Nem méltó, ha leégett, elavult évszámmal, vagy kis gyertyával megfejelt húsvéti gyertyát használunk. Kérem tehát, hogy minden felelős lelkipásztor figyeljen oda a rábízott templomokban a húsvéti gyertya állapotára és ha szükséges, minden évben szerezzen be újat.
P 268 / 2013
Szentmise Hám János püspök boldoggá avatásáért
Az idei évben is május 25-én Hám János püspök kinevezésének évfordulója alkalmából este 7 órakor ünnepi szentmisét mutatunk be a Székesegyházban Isten Szolgája mielőbbi boldoggá avatásáért. Szeretettel kérem különösen a szatmári Paptestvéreket, hogy lehetőleg híveikkel együtt vegyenek részt a szentmisén.
P 269 / 2013
Könyvajánló
A püspökség titkárságán kapható: Szentségimádás Boldog Scheffler János elmélkedéseiből (15 RON), Szentírás 50 RON (nagy 24x17) 30 RON (közepes 19x12), Zsolozsmáskönyv 45 RON, A Názáreti Jézus I. és II. 70 RON, Sánta Pál: Boldogan hirdetem az Urat47 RON.
Ft. Heinrich Ferenc paptestvérünknek megjelent egy újabb könyve „Mysterium magnum" címmel, esketési szentbeszédek három nyelven. A könyv ára 20 RON.
Szatmárnémeti, 2013. április 28.
Schönberger Jenő
püspök
