EGYHÁZMEGYEI KÖZLEMÉNYEK – II. / 2018.
P 257 / 2018.
HÚSVÉTI ÜZENET
Kérem a kedves Paptestvéreket, hogy Húsvét első napján olvassák fel a szentmisén!
Krisztusban szeretett ünneplő Testvérek!
Szívünk nagy fájdalma, hogy senki se volt jelen Jézus feltámadásánál. Csak jelek maradtak, mint az elhengerített kő, az üres sír, az otthagyott beesett lepel, melyből eltűnt a test, melyet betakart. A húsvéti örömének, az Exultet szerzője is az éjszakát mondja áldottnak, „mely méltó volt arra, hogy tudja a napot és az órát, amelyben Krisztus a halálból feltámadt”.
A mai evangéliumban arról hallottunk, hogy Mária Magdolna csak az elmozdított követ látta s szalad az apostolokhoz. Péter és János a sírhoz rohannak. A katonák, az őrök, sehol. Csak az üres sír és benn a leplek. Mi történhetett itt? Az evangélium egy rövid mondata adja meg a választ: János „Látta mindezt és hitt.”
Mi történt itt, és mit hitt János apostol?
Eszébe juthattak Jézus szavai a Tábor hegyén, ahol megdicsőülve látták. „Erről ne szóljatok senkinek, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból. Egymás közt ugyan megbeszélték mit jelent, hogy a halálból feltámad.” Meg talán az is, hogy ezért mondhatta Jézus az utolsó vacsorán, „ne nyugtalankodjék szívetek, … mert az Atyához megyek, hogy helyet készítsek számotokra.” Akkor talán hamarosan eljön, hogy magával vigyen… és még sok minden eszébe juthatott, de hinni először ő hitte, ami több volt minden tudásnál, hogy a Názáreti Jézus a Messiás, Isten Fia, él. Feltámadt a halálból, amint előre megmondta.
János látta és hitt! Ő volt a szeretett tanítvány, aki a legközelebb állt Jézus szívéhez. Az apostolok közül egyedül ő látta Jézust meghalni. Benne hamar összeállt a kép. A többi apostolnak ennyi nem volt elég. Nekik látniuk kellett, érinteni, együtt enni és inni vele, miután feltámadt a halálból. Jézus szemükre is vetette hitetlenségüket.
És nekünk, Kedves Testvérek, akik ma Húsvétot ünneplünk, mi maradt? Egyrészt a liturgia, és többek között az apostolok és a szentek tanúságtétele.
A liturgiában mi is hallgatói lehetünk Jézus tanításának, szentségi módon megjelenített keresztáldozatának. Ahogy karácsonyi születésével bevonult az emberi történelembe, úgy most is, újra meg újra jelen akar lenni. Hiszen azt ígérte: „Veletek vagyok minden nap, a világ végéig.” Csakhogy mintha a világ ezt nem akarná. Soha nem is akarta igazán. Sajnos, ezt kell látnunk a mai Európában. Nyitott társadalom a jelszó, ami azt jelenti, hogy semleges és Isten nélküli. Mi még hálát adhatunk a jó Isten különleges kegyelméért, hogy olyan országban élhetünk, olyan nemzethez tartozhatunk, ahol a feltámadt Krisztushoz való tartozást többnyire fel is vállalják. De ez még nem elég!
Mire van még szükség Testvérek? Arra, hogy megértsük, Jézus feltámadása lehetővé teszi számunkra a legnagyobb kegyelmet, amit mindenkinek felkínál, amit ő nagyon akar, nagyon szeretne: bennünk élni! Helyesen kell értenünk szent Pál szavait: „Hiszen meghaltatok, és életetek Krisztussal az Istenben van elrejtve.” De hát Pál – mondanánk – mi még nem haltunk meg! Az elég baj! – válaszolná. A feltámadt Krisztust a világ elutasíthatja, templomait lerombolhatja, de ő akkor sem hagy el minket. Bennünk akar tovább élni. De ahhoz előbb meg kell halnunk önmagunknak, önzésünknek, a bűnnek, hogy bennünk élhessen. Általunk akar belépni a világba.
Krisztus követésének három fokát ismerjük. Az első, amikor előttem áll Jézus és én követem őt erkölcsileg. Nézek a keresztre és példát veszek tőle. Nagyon szép szakasz, de kevés. Aztán a második szakasz, amikor a szentségek és a hit által kortársa leszek Jézusnak. Amikor áldozom, amikor a szentmisében itt vagyok, az nem távoli esemény, hanem értem és velem most történő valóság. És ez az, ami átlendít a harmadik síkra, amit misztikusnak nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a legbensőbb életegységbe kerülök az Úrral. Erre a szintre kell eljutnunk, s akkor magunkra alkalmazhatjuk szent Pál szavait: „élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem.”
Ez az élet lehetséges. Ennek az életnek valóságáról tesznek tanúságot az apostolok, akik nemcsak találkoztak a Feltámadottal, de életükbe is befogadták. Boldog életüket látva lettek hívőkké annyian mások, és tudták még az életüket is feláldozni a feltámadt Krisztusba vetett hitükért, boldogan, örömmel.
Kedves Testvérek! Erről van szó. Húsvét ünnepének bennünk kell megtörténnie. A mennyei Atya egyszülött Fia által minden kegyelmet megadott nekünk a Szentlélekben. Egyházmegyénk Kegyelem Évében engedjünk teret a feltámadt Krisztusnak életünkben. János apostollal mi is hisszük, hogy a Názáreti Jézus a Messiás, Isten Fia, él! Az apostolok és szentek példájára befogadhatjuk életünkbe Őt, a minden kegyelem forrását, hogy beragyogja lelkünket az Ő békéje és öröme. A kereszt ugyan kereszt marad, de hiszem, hogy Krisztussal viselve, megdicsőülésünk reménye.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok paptestvéreimnek, szerzeteseinknek, kedves Híveimnek és minden jóakaratú embernek örömteli, kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepeket.
Szatmárnémeti, 2018 Húsvétján
† Jenő
püspök
P 258 / 2018.
Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja – új kötelező emléknap
Ferenc pápa rendelkezésére 2018. március 3-án az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció, a római liturgikus kalendáriumba iktatta a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja kötelező emléknapját, amelyet a pünkösdvasárnapra következő hétfőn fogunk megtartani.
Országunkban a latin szertartású hívek, ahol nagyobb számmal összegyűlnek, és amennyiben a liturgia szabályai engedik, gyakran még a pünkösdvasárnap utáni napon is – azaz „pünkösdhétfőn” – a Szentlélek eljövetelét helyezték az imádságos figyelem középpontjába. Az idei évtől bevezetett és a pünkösd utáni hétfőre helyezett Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja liturgikus emléknap lesz alapértelmezett, amennyiben az adott esztendőben magasabb rendű ünnep nem írja felül. Az emléknap miseszövegét megtaláljuk a misekönyv 898. oldalán.
P 259 / 2018.
Boldog Scheffler János emléknap – május 17.
Május 17-én ünnepeljük Boldog Scheffler János püspök emléknapját, amikor a szatmári egyházmegye minden templomában szentmisét tartunk vértanú püspökünkre emlékezve.
A Székesegyházban este 19 órától az ünnepi szentmise főcelebránsa P. Ruppert József aranymisés piarista atya. Szeretettel várom a Paptestvéreket a szentmisére és az azt követő agapéra a Püspökségen. A részvételi szándékot kérem, jelezzék Ft. Barta Barnabás püspöki titkárnál.
P 260 / 2018.
Szentmise Hám János püspök boldoggá avatásáért
Az idei évben is május 25-én Hám János püspök kinevezésének évfordulója alkalmából este 7 órakor ünnepi szentmisét mutatunk be a Székesegyházban Isten Szolgája mielőbbi boldoggá avatásáért. Szeretettel kérem, különösen a szatmári Paptestvéreket, hogy lehetőleg híveikkel együtt vegyenek részt a szentmisén.
P 261 / 2018.
Felvételi tudnivalók a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolára
A plébánosok f.é. június 29-ig terjesszék fel a felvételizni óhajtók nevét és dossziéját a Püspökségre az alábbi okmányokkal:
Érettségi bizonyítvány eredetiben, vagy három hónapig érvényes igazolás; (amennyiben nem sikerül az érettségi az első fordulóban, nem zárja ki a jelentkezést)
Születési bizonyítvány hiteles másolata;
Orvosi igazolás;
Keresztelési és bérmálási igazolás;
Szülők egyházi házasságkötéséről szóló igazolás;
A plébános ajánló levele 2 példányban;
Sorozási papír vagy katonai könyv;
A Püspök úrnak címzett saját kezűleg írt kérvény.
A felvételi vizsga július 16-20. között lesz megtartva a Papnevelő Intézetben. A jelentkezőket 2018. július 15-én, vasárnap este 19.00 óráig várják a Szemináriumban. A vizsga tételeit megkaphatják a Püspökségen, E-mailben lekérhetik, vagy a Hittudományi Főiskola honlapján www.sis.uab.ro is elérhetők.
P 262 / 2018.
Plébánosi vizsga
A gyulafehérvári főegyházmegye f.é. november 15-én plébánosi vizsgát szervez Gyulafehérváron azoknak, akik a feltételeknek eleget tettek, és szeretnék a plébánosi címet megszerezni.
Kérem és buzdítom Paptestvéreimet, akik még nem tették le a plébánosi vizsgát, hogy éljenek a lehetőséggel.
Szatmárnémeti, 2018. március 29.
püspök
