A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Pasztorális Irodájának munkatársai május 31-én a Megmaradás Házába hívták a szatmári és erdődi esperesi kerületek plébániai munkatársait, valamint a lelkiségi csoportok vezetőit egy képzési alkalomra.
Május 29-én, Urunk mennybemenetelének főünnepén tartotta búcsúját a szatmári székesegyház közössége. Az ünnepi szentmisét Schönberger Jenő megyéspüspök mutatta be, a szentbeszédet pedig Ft. Dr. András István, a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet rektora mondta. A főpásztor és a meghívott szónok egyaránt arra irányították a figyelmet, hogy Krisztus mennybemenetele nem eltávolodás, hanem jelenlétének új formája. Nem hagyta magára övéit, hanem a Szentlélek által továbbra is kíséri Egyházát, és tanúságtételre hív bennünket a világban.
Leginkább a hajósemberek pártfogójaként tisztelik. Ennek eredete arra a legendás esetre vezethető vissza, hogy akkor is tovább prédikált, amikor villám sújtott le a közelében.
Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte Urunk mennybemenetelét. Később a Szentírásból ismert, húsvét utáni 40. napra került. 1918-ig a húsvéti szentáldozás határnapja volt, ebből ered az egyedülálló magyar név, áldozócsütörtök.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Pasztorális Irodájának munkatársai május 31-én a Megmaradás Házába hívták a szatmári és erdődi esperesi kerületek plébániai munkatársait, valamint a lelkiségi csoportok vezetőit egy képzési alkalomra.
Május 29-én, Urunk mennybemenetelének főünnepén tartotta búcsúját a szatmári székesegyház közössége. Az ünnepi szentmisét Schönberger Jenő megyéspüspök mutatta be, a szentbeszédet pedig Ft. Dr. András István, a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet rektora mondta. A főpásztor és a meghívott szónok egyaránt arra irányították a figyelmet, hogy Krisztus mennybemenetele nem eltávolodás, hanem jelenlétének új formája. Nem hagyta magára övéit, hanem a Szentlélek által továbbra is kíséri Egyházát, és tanúságtételre hív bennünket a világban.
Leginkább a hajósemberek pártfogójaként tisztelik. Ennek eredete arra a legendás esetre vezethető vissza, hogy akkor is tovább prédikált, amikor villám sújtott le a közelében.
Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte Urunk mennybemenetelét. Később a Szentírásból ismert, húsvét utáni 40. napra került. 1918-ig a húsvéti szentáldozás határnapja volt, ebből ered az egyedülálló magyar név, áldozócsütörtök.
Egyházmegyénk püspöke Nm. és Ft. Schönberger Jenő. A több, mint 200 éves egyházmegye területileg Szatmár és Máramaros megyéket öleli fel. A hozzá tartozó 58 plébánia és 60 filia majd 80 ezer hívet szolgál. Honlapunk betekintést kíván nyújtani egyházmegyénk életébe. Híreket, információkat találhat a legfrissebb eseményekről, de pasztorációs tervünket, illetve intézményeink, irodáink elérhetőségeit is megtalálhatják.
